Végtelen vízi világ 2.

A csónaktúrán megfigyelt állatfajok képeit naplózom. Az üstökösgém (Ardeola ralloides) még a hivatásos madarász számára is jó faj, hát még nekünk, lelkeseknek:)

Szép jelenet a búbos vöcsök (Podiceps cristatus) família mozgása.

Az 'ötmadaras' kép még gyengébb lett, cserébe itt vannak a testvérek.

Bakcsókat (Nycticorax nycticorax) ugyancsak szépen láttunk.

Szürkegém (Ardea cinerea) fékezés közben.

Szólnak érvek amellett, hogy ez egy fattyúszerkő fióka.

A sárga vagy sárgalábú szitakötő (Gomphus flavipes) a folyami szitakötők családjába tartozik és védett. A meghatározást túravezetőnknek köszönhetem.

Apró üzenet arról, hogy mint mindig, a vízpartra is kellenek a fák: nagy kócsag (Egretta alba) figyel, körülötte még vagy 5-6 madárfaj a lombozatban.

Zárásként madaras tájkép: kormoránok (Phalacrocorax carbo) jellegzetes látványa.

Ismét nagy élmény volt, visszamennénk, igyekszünk.

Végtelen vízi világ 1.

Természetjáró baráti társaságunkkal július végén jutottunk el a Tisza-tóra, ahol ismét hosszú csónaktúrát választottunk. Előbb naplózom a tájképeket és a növényfajokat, a következő posztban a madarakat.
Próbáltam figyelni, talán a zártabb-árnyékosabb partmenti részeket kedveli a hosszúkocsányú víziboglárka (Rannunculus baudotii).

Ide naplózom az úszó békaszőlőt (Potamogeton natans), aminek már itt a naplóban is van sokkal közelebbi adata.

Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) közelebbről és

háttérben a tündérfátyollal. Megunhatatlan látvány:)

Tündérfátyol mezők.....

A változatosság jegyében sárga vízitök (Nuphar lutea).

Sztráda...

És még egy kanyar a virágtengerben. A háttérben lombos fák, jónéhány madárfajnak fontos.

Régi vizek nyomában 3.

A puszta szélén egykori állatartó épületek, és bizonyos részeken még valakik legeltetnek. Mink fehér gólyákat (Ciconia ciconia) láttunk szintén legelészni.

Út a pusztában...

A Nemzeti Park, a falu és lehet, hogy gazdálkodók is tartanak kint magyar szürkéket. Jelenlétük összeköti az időket és a tájban a jövőt őrzi.

Leképeltem őket másképp is. Előbb tövises iglicével (Onozis spinoza),

azután búbos bankával (Upupa epops).

Bankából 4-et láttam, kis őrgébicsből (Lanius minor) legalább ugyanennyit.

Szépek a puszták, szép a királyságunk:)

Régi vizek nyomában 2.

Környékünkön mind2 ürüm előfordul, a pusztán le is képeltem őket és naplózom, mintegy jelképei a tájnak. Sziki üröm (Artemisia sanctonium) és...

...mezei üröm (Artemisia campestris).

Egy másik ősi medermaradvány, élőben még jobban mutatja a folyót. A kettő amolyan botcsinálta panó lenne, együtt adnák ki legalább a léptéket; főleg a második vacak (buheráltam szoftverrel, kevés sikerrel).

Átküzdöttük magunkat a puszta másik felére. A távolban kunhalmok és falvak sejlenek, a régmúlt vándorok és pásztorok hasonló látványban keresték az ösvényt.

A kövér aggófű (Senecio doria) termetes növény, ezért megérdemel 3 fotót:)

A mezei tikszem (Anagallis arvensis) eredendően gyomnövény. Lehet, hogy szántó volt itt 20-30 éve, most a természetközeli állapot felé alakuló védett legelő.

A következő két növénnyel kapcsolatos terepi jegyzeteim kuszák, ezért még nem merek neveket írni.

Ide írom a növény nevét.

Jókor nézelődtünk, nagyon sok növényfajt megfigyeltünk: vadgyökér-borgyökért, pórsáfrányt, sárga ökörfarkkórót, ebnyelvűfüvet, szarkalábat, tejoltó galajt, nyúlfüvet és még mást is. Köszönöm a Botanikus kitartó türelmét, amivel megosztja velem tudását.

Régi vizek nyomában 1.

Július közepén botanikust kísérve kedvenc pusztámon fotózgattunk. Helyben vagyunk:)

Kicsit tovább erdei mácsonya (Dipsacus fullonum) mutatja a jelet. Igyekszem olvasni és ezt már értem.

Jópofa gomba a bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum). Ahhoz képest, hogy az év nagy részében terem és többféle élőhelyen, nekem ez a második találatom.

A tövises iglice (Onosis spinoza vagy O. vulgaris) ide való faj; a vastagabb ágak alja fásodik. Régebben vízhajtóként és belső gyulladások kezelésére használták.

Ősi vizek hírmondói a puszta nehezen megközelíthető részén. Úgy tudom, a folyószabályozások előtt ladikkal jártak a pusztai népek.

Füzikéék nagy család, cifra, nagyítós dolog némelyikük elkülönítése. Ő itt kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum), ugyancsak jeles gyógynövény.

Sziki útifű (Plantago maritima).

Sziki sóvirág (Limonium gmelini) rendhagyó módon.

Bárányparéj (Camphorosma annua), egyike azon növényeknek, akik a szikkel birkóznak.

A pangó vizek fajgazdagságából reményeim szerint látszik valami. Itt és a következő képen a sárga növény réti peremizs (Inula britannica).

Folytatás van:)