Cseh Paradicsom 5/2.

Trosky vára a tájjal. Annyira északon vagyunk, hogy a török már nem jutott el ide, a svédek viszont igen. Nyilván ők sem barátkozni jöttek...

Következő állomásunk a Valdstejn várkastély volt. (Egynémely fotózás miatt majdnem elkavarodtam, útitársaim ügyessége mentette meg a napot:)

Körtúrára indultunk, s még az elején érintettünk egy erdőrezervátum jellegű helyet. Itt fotóztam fenyő lánggombát (Gymnopilus sapineus) (köszi a segítséget OZS!),

és a nagyszakállút, tán a manók ükapja ő.

Ilyen erdei utakon túráztunk.

Ez Hruba Skála, az Óriás sziklák földje, végtelen számú sziklaformával.

Érdemes megnézni az évszámot. 1839-ben a békési falvak nagy része pusztaság volt, Csehországban pedig már forrásfoglalásra is jutott ember és anyagiak. Ennyit jelent a nyugalmas(abb) középkor...

Vigyáznak az erdőkre, így természetes módon újul meg.

Itt jegyzem fel, hogy sokféle mohát, gyönyörű, szobányi mohamezőket érintettünk.

Sok turista megfordul erre, de alapvetően tiszták az erdők.

Jártunk a kilátópontokon, és jártunk a sziklák közötti szűk átjárókon. Szokatlan, de a jelzések erre vezetik a turistákat.

A kastélyhoz jutottunk vissza. A sok képet valahogy rostálni kell, így csak egyetlen részlet a végére.