Tavaszi szél vizet áraszt 1.

Jóbarátokkal gurultunk át Biharba, kicsit le is mentünk a térképről. Csodaszép tavasz fogadott kristálytiszta vizekkel.

Az elmaradhatatlan kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus).

A barázdabillegető (Motacilla alba) gyakori faj, itt azért meglepetés volt.

Sétáltunk, sétáltunk és élveztük a friss levegőt.

Kakasmandikó (Erythronium dens-canis) csillagvirággal, és

szólóban, árnyékban.

A pitvarosi határban 1.

(Időközben a poszt folytatása is elkészült, érdemes lejjebb görgetni.)
Szorgalmi feladatot vállaltam, cserébe csentem néhány órát fotózásra. Érzésre gurultam az egyik dűlőúton beljebb, aztán gyalog tovább. Vele találkoztam először:)

Valaki azt mondta, a fotózás térdelős műfaj. Kicsit másképpen: a fotózás megtanít figyelni például a lábunk elé. Segít felfedezni... - jelen esetben ezt az imádkozó sáskát, más néven ájtatos manót (Mantis religiosa). Első lövésre pont pocakon képeltem a komát, aztán elkaptam profilból is.

A nappali pávaszemekről (Inachis io) 2 képet naplózok.

A kunhalomért kicsit erősebb lovakkal vissza szeretnék menni.

Egy ma már ritkán használt gyógynövény, orvosi ziliz (Althea officinalis).

Az aszatokat sokat figyeltem, atalanta lepke (Vanessa atalanta) lett a jutalom; tudom, vághattam volna a képeken...

A szántáson madarakat vettem észre, nekem a barázda billegető (Motacilla alba) már érdekes; kicsit szokatlan a tollazata, de az.

Még egy jutalom szintén a szántásból, első fotóimat lőttem a réti pityerről (Anthus pratensis); nem ismertem rá, T. Béla, kössz a segítséget!

Folytatás a következő posztban.

Vendégségben a Mercedesnél (2)

Rendhagyó, mitöbb, meglepetés programként meglátogattuk a Mercedest.

Jól néz ki a "birtok", arra számoltam, hogy körbesétálva fotózgatunk. Aztán elindultunk a bejárat felé, s örültem, hogy udvariasan szétnézhetünk az infópult környékén, láthatóan csili-vili minden. Találtunk is rögtön egy jó kis verdát. A kiírásokat nem figyeltem, de tényleg, meg is érintettem:) Nagyon baba.

Gyorsan rájöttem, hogy látogatóközpontban vagyunk. Az emeleti üveges teraszról már a tesztpályát fotóztam.

Pénzért jó autót adnak "játsziból", ez a hely egyik szolgáltatása. Hölgyeknek talán szokatlan, de mégis van ilyen. (Barázdabillegetőt fotóztam, a képet nem naplózom, de az előfordulás lehet, hogy jól jön gyerekek között.)

A meglepetések folytatódtak, asszem a képek önmagukért beszélnek.

Nem tudom, melyik évjáratú, milyen funkciójú járgányt bámultunk, de élőben jó élmény. Nagyon köszönöm!

Jómadarak Mártélyon

Baráti csipet-csapattal délutáni sétát tettünk Mártélyon.

Még bőven az üdülőövezetben csekkoltuk barázdabillegetőéket (Motacilla alba); jobbról a szülőmadár, balról a fészekhagyó fióka.

Az ártéren szürke gémet,

az ártéri füzek ágai között őszapókat (Aegithalos caudatus),

a kiszáradt mocsári fán bakcsót (Nycticorax nycticorax) lestünk. A madár bóbitája afféle egyszerű nászruha.

Az előző két képen a zöld "maszatok" elmosódó belógó ágak; még az őszapós képek is teljesek, tehát elég közelre beengedtek a madarak.
A mocsaras részről naplózom a nagy tányércsigát (Planorbarius corneus).

Körsétában kanyarodtunk vissza, a tövisszúró gébicset (Lanius collurio) egy ártéri gyümölcsösnél fotóztam.

A sárga gévagombát (Laetiporus sulphureus) már az üdülőházikók között találtam.

A sétányra visszakanyarodva viszonylag időben észletem a madármozgást, így sikerült a legelésző zöld küllőt (Picus viridis) megörökíteni. Fotós szempontból a kép gyenge, de így, ebben a látványban figyelgettük a madarat, s ebben a formában már bőven élmény.

Sörözgetés közben csuszkát nézegettünk, ügyesen keresgélt egy közeli öreg fa törzsén. A faj gyakori, így a képet nem naplózom.
A fenti listán van fokozottan védett faj, egy egyszerű délutáni séta tucatnyi izgalmas megfigyeléssel ajándékozott meg.

Belvizeken

2016. márciusának második felében Szentesre volt utam. Orosháza és Mágocs között figyeltem fel az úthoz közel legelésző darvakra. Ezt a lábán sérült madarat néhány méterről fotóztam.

A darvakhoz bónuszként cigánycsuk/rozsdás csaláncsúcs (Saxicola rubicola) került lencsevégre.

Szentes határában egy káposztaföld tocsogója késő délután hívott leskelődésre. Gólyatöcsöket (Himantopus himantopus) figyelgettem vagy 20 percig. A barázdabillegető (Motacilla alba) végig a tocsogó szélén szedegetett.

Ilyen ramaty képet ritkán tartok meg. Az utolsó fénysugarakban a nagytelére sokezer izón 1/25 zár jutott, cserébe a Mágocs és Székkutas között, a szántószéli belvizen cankókat képeltem, amit segítséggel pajzsos cankóként (Philomachus pugnax) naplózok és azért is, hogy emlékeztessem magunkat: a természet rögtön az útpadkán kezdődik.

Bivalyos tájgyógyítás

Augusztus végén, esőbe hajló napon a csipet-csapattal Csongrádban túráztunk, fotózgattunk. Előbb halastavak között tettünk egy kört. Mocsári teknős (Emys orbicularis) üres tojásai a tó közelében. Egyetlen őshonos teknőcünk, aminek állományát a behurcolt és kidobott vörösfülűek könnyen tönkre vághatják.

Többször figyeltünk kanalasgémeket (Platalea leucordis), Békésben ritkán találkozunk velük.

A fűzfák lombozatában énekeseket skubiztam. A kis poszáta (Sylvia curruca) színeit szoftverrel hoztam vissza.

Tájkép a területről.

A nyílt túrán voltunk vagy negyvenen. A gazdag élővilág megfigyelése szájmenéssel küszködő emberekkel korlátozottan lehetséges. Azért így is tetszett:)
Innét átgurultunk egy szikes-tavas élőhelyre, ami tízen éve még elmocsarasodott dágvány volt. És akkor egy bátor és elkötelezett ember bivalyokat hozatott a területre. Ezeket az állatokat eleink nagy számban tartották, mert olyan helyeken is megélt és hasznot hozott, ahol más nem, és ahol a gépesített világ is kudarcot vallott. Ez az ember azért is volt bátor, mert vállalta a pályázati bürokrácia lélektelen útvesztőit - megsüvegeljük ismeretlenül is. A projekt minden forintot megért.
A házibivaly (Bos bubalus domesticus) remekül érzi magát a területen.

Ahogy tisztítja a területet, úgy gazdagszik a terület élővilága; itt bíbiccel (Vanellus vanellus),

itt pedig gólyatöccsel (Himantopus himantopus) legelészik.

A fotóhatóság határán fehér tündérrózsa (Nymphaea alba).

Spektívvel és távcsövekkel nézelődtünk, mindenkinek jutott látvány. Ő fiatal búbos vöcsök (Podiceps cristatus),

itt pedig egy csoport kanalas; egy nagyobb csapat részlete.

Gémes csoportkép az élőhely belső részéről.

Közelebbi képet sikerült lőni egy kis kócsagról (Egretta garzetta)

és egy gólyatöcsről.

Bőven volt még megfigyelés: szárcsák, récék, szürkegémek, nagykócsagok, barázdabillegető (Motacilla alba), selyemgém! (Ardeola ralloides).
Szürkés időben remek napunk volt. Ráadásként sikerült a társaságnak megmutatni egy elég jó léptékű példás példát a természetvédelemről.
Ebben a posztban is akadnak fokozattan védett fajok, ráadásul természetes vagy természetközeli élőhelyükön figyeltük meg. Bőven ér annyit, mint a tudományosnak mondott tévécsatornák sokpénzből forgatott filmjei.