Terülj-terülj asztalkán

Régóta érlelődött a közös téli fotózás Müller Petivel, többszöri halasztás után végre hétfőn sikerült átgurulni Csongrádba. Már a felszerelés összekészítése is jól esett, s délelőtt alig vártam, hogy végére érjek a szegedi ügyeknek. Szikrázó napsütés, tiszta légkör, megkopott, de még elég vastag hó, ropogós mínuszok, igazi, szép téli idő várt bennünket. Ismét tucatnyi képet posztolok, ezért két meggyvágós (Coccothraustes coccothraustes) képpel csapjunk is bele:)

A madarak -tekintettel a körülményekre:)- nagyra értékelték Péter fáradozását, az előkészített eleséget, folyamatosan és nagy számban mozogtak. A legtöbben Citér népéből a széncinegék jöttek (Parus major),

...és volt valamennyi kékcinke is (Parus caeruleus). Kisebb termetűek és pörgősebbek, úgyhogy nehezebb lekapni őket. Éppen a rekeszeléssel kísérleteztem, a háttér ezért zavaros.

Ahol cinkék vannak, ott gyakorta előfordul a zöldike (Carduelis chloris) is. A hímek érett zöldes-sárga tollazata utánozhatatlan, jelzésként két kép.

Ugyancsak téli vendég, téli látvány a fenyőpinty (Fringilla montifringilla), ők is szép számmal mozogtak. Ha Karácsony akkor fenyőfa, ha tél, akkor fenyőpinty:-)

Folytatódik a fincsi egy kevésbé gyakori fajjal. Költőmadarunk, fészkelőhelyén is láttam, de nagyobb számban téli vendégségbe érkezik hozzánk a csíz (Carduelis spinus). Kevésbé látványos madár, de igen jó faj:)

Miután akadt csőrére való eleség, harkály koma is rendszeresen levizitált. Ő a nagy fakopáncs (Dendrocopos major).

A fajokra és a fényekre sem lehetett panaszunk. Nekem külön öröm, hogy a vázam és a felszerelés többi része is jól teljesített, illetve a technikai előkészület rendben volt. Ismét kamatozott a józan természetjáró tudás, hiszen mínusz 10 fok körüli időben jártunk odakint. Péternek köszönöm a lehetőséget, magamnak és az olvasónak pedig hasonló jókat kívánok:-)!