Őszi színek a Pusztáról

Eleink útja, a vándoroké, az odakint lakóké, a pászorok és a zarándokok útja. Ez a puszta az a Puszta:)

A puszta jelképe lehetne, sziki őszirózsa (Aster tripolium).

Sokszor láttam a vaksziken (különbejáratúlag vadsziknek hívom), hellyel-közzel ismerem is. Őszre szépen bepiroslik és most sikerült számomra elfogadhatóan leképelni a bárányparéjt (Camphorosma annua).

Az elvirágzó sziki őszirózsa is ide kívánkozik. A csenderesek között fotóztam; a csenderesek szigetszerű kökényes-fás foltok a pusztán. Nem magamtól vagyok okos, a fotózáskor, a helyszínen tanultam.

A következő növény sincs szem előtt, de találtunk még virágzó példányokat: parlagi pereszlény (Acinos arvensis).

A réti őszirózsa (Aster sedifolius L.) a naplózás miatt kívánkozik ide, és mert az optika fedte fel a hétpettyes katicabogarat (Coccinella septempunctata).

Pakolás közben vettük észre a növényt, ami önmagában érdekes, de a lemenő nappal izgalmas játék kezdődött a fényekkel, néhai Boross Laci bácsi inspirációjával. Molyűző ökörfakkóró (Verbascum blattaria) a búcsúzó napsugarakban.

Ismét K.E. utitársa lehettem, köszönöm a közös túrát, a sok-sok tételes érdekességet!