2014. július 16., szerda

Régi vizek nyomában 1.

Július közepén botanikust kísérve kedvenc pusztámon fotózgattunk. Helyben vagyunk:)
Kicsit tovább erdei mácsonya (Dipsacus fullonum) mutatja a jelet. Igyekszem olvasni és ezt már értem.
Jópofa gomba a bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum). Ahhoz képest, hogy az év nagy részében terem és többféle élőhelyen, nekem ez a második találatom.
A tövises iglice (Onosis spinoza vagy O. vulgaris) ide való faj; a vastagabb ágak alja fásodik. Régebben vízhajtóként és belső gyulladások kezelésére használták.
Ősi vizek hírmondói a puszta nehezen megközelíthető részén. Úgy tudom, a folyószabályozások előtt ladikkal jártak a pusztai népek.
Füzikéék nagy család, cifra, nagyítós dolog némelyikük elkülönítése. Ő itt kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum), ugyancsak jeles gyógynövény.

Sziki útifű (Plantago maritima).
Sziki sóvirág (Limonium gmelini) rendhagyó módon.
Bárányparéj (Camphorosma annua), egyike azon növényeknek, akik a szikkel birkóznak.
A pangó vizek fajgazdagságából reményeim szerint látszik valami. Itt és a következő képen a sárga növény réti peremizs (Inula britannica).


Folytatás van:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése