A nagytelével egy mocsaras, ártéri tóhoz igyekeztem alapvetően madarászni. Robajló csörtetés riasztott fel a csendes létezésből, tőlem olyan 200 méterre váratlanul megmozdult a tó... Kellett némi idő, hogy megfejtsem a rejtvény: amit korábban felületesen bokroknak néztem, az a hűsölő gímszarvasok (Cervus elaphus) koronája volt.
Megmozdultak, legelésztek és eltűntek az erdőben. Úgy 20 percet gyönyörködtünk a látványban, nagyszerű élmény volt. (A távolság és a fényviszonyok miatt gyengék a képek és mintha küzdenék a leméretezéssel is.)
Levezetésként tényleg madarásztam, a nagykócsag (Ardea alba) a közelben szedegetett.
A jégmadár (Alcedo athis) rendszeresen használta a karót vadászgatásra, érthető módon nem rám volt kíváncsi...
A meleg és az éles fények miatt már a pakoláson gondolkodtam, amikor jóval közelebb ismét szarvasok érkeztek. Ismét kiváló élmény volt, de a fényviszonyok vagy a szoftver miatt gyengék a képek... A szarvasok csobbanása ezúttal olyan negyed órára sikerült, lehet, észrevettek minket...
A dunaparti friss levegő és hűsölés jól esett, közben elkészült "A Gemenc Gemencen" című kép:) A hajó természetesen kirándulókat hozott és úgy 20 percet időzött a kikötőben.
Visszafelé több helyet megnéztem, de már csak a séta kedvéért.
Jó volt a nap, igen jó volt. Arra jutottam, hogy komolyabb fotózásra még korábban, napkeltére ki kellene érni, ami előző esti érkezést és például bivakolást jelentene. Erre a következő 1 évben nem került sor, de így is többszöri ismétlésre érdemes a kirándulás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése