Fagyos-havas Szana

A hónap utolsó napjaiban a nagyvárosi ügyintézés után Szanazugnak vettem az irányt. Nagyjából a falu szélén észleltem a téli vendéget: nagy őrgébics (Lanius excubitor). Tudom, hogy előfordul a környékünkön, de ritkán akad lencsevégre; ez az első kép a blogon a madárról.

Az időjárást ezzel a két képpel naplózom.

Innét gyalog indultam az üdülőfalucska most néptelen házai felé. Az ökörszemről (Troglodytes troglodytes) egyetlen gyenge kép készült. Naplózom, mert jelzi, hogy a fagyos mínuszokban is akad érdekesség. Igaz, egy halk beszélgetés is elvonja a figyelmet, vagy megriasztja a madarat.

A kékcinke (Cyanistes caeruleus) a kevésbé gyakori énekesmadarak, és az ökörszemhez hasonlóan az "odahallgatós" kategóriába tartozik.

A harkályos kopácsolás egy fokkal feltűnőbb, viszont a mester -esetünkben a fekete harkály (Dyrocopus martius)- magasan, a sűrű ágak között dolgozott. Kellett vagy negyed óra lassított felvétel, mire megfelelő helyet találtam a fényképezéshez.

Van még itt egy vörösbegy (Erithacus rubecula),

és a végére fenyőrigók (Turdus pilaris).

Némi ötletelés meg egy fehér lepedő kellett, hogy kitaláljam a megközelítést. A végeredmény az induló helyzethez képest kifejezetten elfogadható:)
A madarak mind védettek, és két faj közülük komolyabb eszmei értéket képvisel.