Soczó-zug 1.

Május végén jártunk Dzsó barátommal Endrőd határában, Soczó-zugban. Nyaraló házas rész a Hármas-Körös oldalában holtágakkal, többféle élőhellyel. Ezt a remek rétet útközben fotóztuk.

Némileg meglepő módon a közönséges farkasalmáról (Aristolochia clematitis) még nincs kép a blogon, pedig régóta ismerem. A Wiki azt írja, hogy a farkasalma nemzetség egyetlen Magyarországon őshonos faja és hogy mérgező növény. A (védett) farkasalmalepke hernyójának kizárólagos tápnövénye. A lepkéről van fotó a blogon.

A szöcskével próbálok ismerkedni, eddig nincs rá határozás. A farkasalmán találtam; a kép vágott.

Ez már Soczó-zug: margarétás gyönyörű gátoldal. Réti margitvirág (Leucanthemum vulgare).

Koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris).

Nadályos-nőszirmos vizes élőhely.

A védett réti iszalagot (Clematis integrifolia) szokás szerint a gátoldalon találtam. Örültem, hogy több helyen előkerült.

A mezei zsurló (Equisetum arvense) ismert és használatos gyógynövényünk.

Értő segítséggel jegyzem a tejoltó galajt (Galium verum), ő is használatos gyógynövény.

A keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) itt is előkerült.

A következő posztban újabb növényeket naplózok.