Szanazugi kirándulás

Szép októberi napon Szanazug dobozi oldalán indultunk a Fekete-Körös gátján kirándulni. Nem történt különös, nem születtek különleges képek, mégis bőven találtunk látnivalót. Éppen ezért posztolom a képeket. A Fekete-Körös:

Helyenként elég keskenyek az erdők látogatható részei. Feketediós hangulat az egyik részletből.

A vadkörtének, a vackornak (Pyrus pyraster) mindig örülök, mert őshonos, és mert szép.

Erre a növényre még visszatérek.

Szép és érdekes lámpásunkat többször láttam már a Körösök vidékén, csodálkozom is, hogy még nincs róla fotó a blogon... Zsidó-, hólyag vagy földicseresznyeként emlegetjük, ami a szakirodalom szerint nemzetség. A növény tehát lampionvirág (Physalis alkekengi), óvatos használattal gyógynövény, figyelmetlenül használva szaladós mellékhatásai vannak. Ártéri keményfás ligeterdőkben lakik, az Alföldön szórványos az előfordulása. Nem védett, de elég jó faj. (Igen, életlen a kép...)

Az ellenfényes erdőrészen olyan mesebeli fények voltak, hogy szinte megállt az idő.

Az erdő szélén erdei sétány az öreg tölgyek alatt.

Két kép az élő folyóról, láthatóan igen kevés a víz a mederben.