Híd az égbe

November utolsó napjaiban járunk, az előző kirándulás visszaútján. A borongós időben, az egyik erdei réten sziki kocsorodot fotóztam (Peucedanum officinale). Nem látszik, de esős-gombás-ürömillatú a levegő, naggyon finom:)

Korhadékon, mohaszőnyegen találtam a gombát. Képileg nem találtam rajta fogást, ennek is eleje-vége lelóg...

A napot kényelmes fotózásra szántam, ezért volt idő megállni és nézgelődni. A közelgő vihart figyelgettem valahol Doboz és Vésztő között.

És megtörtént az, amire a kőkorszak óta rácsodálkozunk: híd köti össze az eget és a földet.

Minden beállítás alapértéken...

Jajca kartács megoldása a vágás, itt a helye.

Kevés a szó és a kép a látványra, mert a csoda fokozódik, megjelent a második ív, ami mindig halványabb az elsőnél. Sajnos a teljes szivárványt nem sikerült megörökíteni...

Nagyszerű az érzés, revelációval rokon, amit átéltem;-) Az élmény a természetjárás, az ősi táj és a fotózás legszebb jutalma. Hasonló szépet minden olvasómnak! DG!