Mártélyi mocsaras

Október 10-én azon gondolkodom, hogy miért van hónapnyi szünet a képek között. Rájöttem, folyamatosan vizsgáztam júniusban:) Baráti társasággal túrázgattunk, fotóztunk Mártélyon a holtágnál. Az egyik erdei ösvényén találkoztunk a mocsári teknőssel (Emys orbicularis). Egyetlen őshonos teknősünk, természetesen védett, de komoly veszélyben van a megunt és kidobált vörösfülű ékszerteknősök miatt.

Klasszikus mártélyi fotótéma.

A tőkés récék eléggé megszokták az ember közelségét, de a fiókás tojó nem szereti a túlzott kíváncsiskodást (próbáltam közelebb osonni...).

Egy képet megér a virágkáka (Butomus umbellatus).

A sárga vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) szereti vizet - csak a susnyából kerültem lövésközelbe. Belóg mindenféle növény, fotósnyelven szólva zavaros a kompozíció (amennyiben ugye van...). De akkor és ott ez a természetes környezete.