Dél-békési felfedező 2.

Folytatom a fajok és az elfogadhatóbb képek naplózását. Mézpázsitos legelő, a háttérben géplegelte kaszáló.

Gyújtoványfű bimbós állapotban, naplózom, így legközelebb nagyobb eséllyel ismerek rá:)

Firenzei hölgymál (Hieracium piloselloides).

Szép faj a takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia), szereti a löszös helyeket.

Pontatlan élességű képen jó faj: karcsú orbáncfű (Hypericum elegans).

Karcsú kerep (Lotus angustissimus).

Koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris).

Fényes borkóró (Thalictrum lucidum).

Még egy kék atracél; szép, és mert a tájhoz tartozik. Sokkal több helyen díszíthetne, ha óvnánk a dűlőutakat...

Már a kocsi felé haladtunk, igen meleg volt, izzadtam, el is fáradtam, deres sörösflaskákat vízionáltam. Aztán mégis hosszan elméláztam a búzatáblában. Valami varázsa ennek is van. És ha folytonosság, akkor megtiszteltetés, hogy részese lehetek valamiképpen.

És egy tájkép: délután fél 2-kor éles fényekben a Száraz-ér.

Sok-sok értékes fajt mutatott botanikus útitársam, amit kollégái, lelkes és tájszerető emberek fedeztek fel és óvnak. Köszönjük.