Zsályás-lepkés

A tájkép kicsit más beállítással, láccik, hogy folytatásban vagyok.

A terület gazdagságához hozzáadódik még jónéhány faj, például a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale).

A szekérút szélén, a rózsa szomszédságában találtuk a közönséges vagy útszéli füstikefüvet (Fumaria schleicheri); sok kis apró elágazás, nem egyszerű fotózni...

A csikorgófű (Gratiola officinalis) vagy csikorka mocsári növény eredendően. Egy 3-4 méter mély -sajnos júniusban már csontszáraz- árokban találtam meg. Erős és már nem használt gyógynövény. A Wikin további érdekességek a növényről.

Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) igen szép példánya.

Mezei varfű (Knautia arvensis), Priszter és a Wiki szerint rühfű. Nagy, 2m körül növény, kaszálókon, löszpusztaréteken díszlik.

A mezei zsályákon rengeteg lepkét találtunk, a képen ennek csak részletét sikerül megmutatni.

A lepkékkel legfeljebb pár éve ismerkedem. Könyvformájú és netes határozókat forgatok, sokszor órákon át. Akadnak fajok, amiket már felismerek és az esetek jó részében a családot is megtalálom, de nagyon kell a lepkészek visszajelzése. Itt köszönöm meg a lepkésztopikból apollinus és szsafian kartácsok szakszerű és készséges segítségét! Bogáncslepke (Vanessa cardui), ezt eská sikerült a határozóból kibogarászni.

Erdei busalepke (Ochlopes sylvanus), méghozzá nőstény.

A gyöngyházlepkén sokat filóztam, segítséggel tudom, hogy közönséges (Issoria lathonia).

Levezetésként bimbós mécsvirágok, és

egy határozásra váró zümi.

Köszönöm botanikus utitársamnak a közös fotózást, azt a sok tudást, amiből sajna igen keveset tudok lejegyzetelni és rögzíteni. Többedjére járjuk a területet, igen szép és fajgazdag. Nem készült fotó, de honos a területen a mételyfű, a bakfű, a fehér varfű, a hengeres peremizs, a tiszaháti iglice. Készült (gyenge) kép az apró keresztfűről, a piros szender hernyójáról. Nincs vége, visszafutok:)