Óbányára 1.

Március közepén teljesítettük eredendő úticélunkat: átsétáltunk Óbányára. Ezt a remek drótszamarat már a gyalogtúrán csodáltuk meg.

Most is jó irányba indultunk azon a bizonyos jelzésen:) Ritka dolog felénk a bükkös.

Újra találkoztunk a nemes májvirággal (Hepatica nobilis).

És persze illatos hunyor (Helleborus odorus) nagyon sokfelé.

Az árnyékos helyeken még jócskán hógolyóztunk, aztán kinyílt a plató és ragyogó napsütésben értük el Óbányát.

A házias vendéglőben előbb komlószörpöt kértem, aztán harapnivalót. Próbáltam a hangulatot valahogy megörökíteni. A kép jobb oldala üres, ott a kenyérlángos helye:)

A templomnál kezdtük a falusi sétát. A fák között nagyon keresni kell a helyet, hogy az egész templom rákerüljön a képre. Emlékeim szerint Szent Márton templom.

A falu aprócska, a patakok adják a főutcát és a település beosztását. Nekünk alföldieknek ez is újdonság. Sétáltunk és re-kreáltunk a szó legjobb értelmében.

Találtunk még érdekességeket, a következő posztban folytatom.