Belvizek madarai

Március végén közösségi programot próbáltunk előkészíteni Alpáron. Az utolsó pillanatban a jelentkezők nagyobb része kiszállt a terepszemlés kirándulásból, így csalódottan indultam útnak néhány bátrabb fiatallal. Először Csongrád megyében néztünk meg egy eldugott, de elég nagy tavat.

Madarat bőven láttunk, de megörökíteni a mezei verebet (Passer montanus) sikerült. A fajnak örvendek, a képet megbecsülöm:)

Ez már Alpár a Templom-dombbal. A helyet a bronzkor óta lakják, első írásos emléke 1075-ös.

Csodálatos kilátás a szomszédos Vár-dombról a védett Alpári-rétre.

Visszaúton több helyen megálltunk madármegfigyelésre. A darvak szokott módon a kövesút közelében legelésztek.

Egy hozzánk még közelebbi belvizes helyen gázlómadarakban gyönyörködtünk. A kézi távcsövek karnyújtásnyira elénk hozták a madarakat, ahogy a telével készült képeken is legfeljebb esztétikai okokból vágtam. Nagy goda (Limosa limosa):

A vetésből pajzsos cankó (Philomachus pugnax) figyel.

Az út másik oldalán remek csoportkép. A háttérben bíbic (Vanellus vanellus), az előtérben füstös- (Tringa erythropus) és pajzsos cankók.

És a megunhatatlan karcsú gólyatöcsök (Himantopus himantopus).

A közösségi programból nem lett semmi, az emberi csalódás miatt nehezen is indultam útnak, aztán mégis jó élmény kerekedett a kirándulásból. A cankók világában Tokody Béla segített eligazodni, ezúton is köszönöm. Szintén köszönet illeti ifjú útitársaim alkotó részvételét és türelmét:)