Csillagvirágos Maros

A hónap elején vezetett túrához csatlakoztunk és a Maros árterében jártunk egyet. Szürke, hűvös időben indultunk.

A tavasz első hírnökét nehezen fedeztem fel, illatos ibolyának (Viola odorata) mondanám.

A közönséges nünüke (Meloe proscarabaes) nagyon ügyesen gimnasztikázott a szántóföld szélén, nem adta könnyen a képeket, győztem is utolérni a többieket...

Egésséges sétával értük el azokat az erdőrészeket, ahol megmaradt a ligeti csillagvirág (Scilla vindoboniensis). Még jobban a szegélyben nyíltak, azaz nem igen volt lehetőség "tiszta" kompozíciókat keresni.

Enyhült az idő, így kerültek elő a c-betűs lepkék (Polygonia c-album).

Egy kép a tavaszi Marosról. Egyre inkább meg kell becsülni a sok vizet...

Szép időben értünk vissza a túra kiinduló pontjára.

Egy világvégi kis temető

ennyire a gát oldalában.

Hazafelé megnéztünk egy kunhalmot,

némi meglepetésre egy fenyőrigó (Turdus pilaris) szedegetett az úttól távolabbi felén.