A védett puszta késő ősszel

(Az előző út folytatásáról naplózom a képeket.) Kényelmesen autóztunk, közben figyeltük a tájat és az útpadkát. Ahol "valami villant", ott megálltunk. Így találtuk meg a közönséges szeplőlapu (Cerinthe minor) leveleit. Az egész országban elterjedt, ideje ismernem.

A védett puszta szélén ez a látvány fogadott. Igen, csávázott, azaz a madarak számára mérgező vetőmag. Szóltunk a természetvédelmi őröknek, egyikük hamarosan dokumentálta és összetakarította.

A mályva nagyon élt a délutáni szürkületben. Írtam fajt, most kiderült, pontosítani kell.

A növény biztosan ördögszem, galambszínű ördögszemként (Scabiosa columbaria) naplózom.

Legyen tájkép. Sajna csak fényhiányos van.

Újabb érdekesség, legendáink növénye a csabaíre vérfű vagy kis vérfű (Sangiusorba minor).

Egy szép peremizs, talán hengeres.

A közeli csatorna partján találtuk a láthatóan parásodó vénic-szilt (Ulmus laevis). Tudós útitársam szerint erdős sztyeppet jelöl, olyat, amit magunk is megnéztünk. Vajon van-e belőlük a bentebbi részeken?

Jó kis kecskerágós bokorsáv közönséges vagy csíkos kecskerágóból (Eunymus europaeus).

A végére még egy darufotó (kicsit vágva és világosítva).

Jó kis fajlista jött össze a nap végére, pedig a kövesútról csak kétszer tértünk le:)