Ahogy távolodtunk a falvaktól, úgy nyílt ki a természet.
Jónéhány fotószünettel értünk a fennsíkra, ahol jó nagy sétával meglábaltuk a havas erdőket.
Engedtük magunkat elvarázsolni, nem is kerestünk más témát.
Egyetlen helyen találtam berki szellőrózsát (Anemone nemorosa). Külön sajnos nem fotóztam meg csak a krókusszal, cserébe elég sokat molyoltam a vágással és az árnyékokkal. Nem az igazi, de a faj legalább látszik.
Még egy nyugalmas havas-fenyves. Meg az aggodalom, hogy sokkalta többet kellene tennünk, hogy ez a táj húsz-harminc év múlva is legalább ilyen lehessen.A képek egy része mobillal készült, méghozzá igen jó minőségben.
B., thanks for the nice pictures:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése