Némi terheléspróba után így oldottuk meg az átkelést:
Több elárasztott részen tornáztuk át magunkat. Sokan visszafordultak, aminek azért örültem, mert kevesen tisztelik meg a természetet illő viselkedéssel. Bakcsókat (Nycticorax nycticorax) figyelgettünk. Mártélyon rendszeresen vannak, elég természetesnek vesszük jelenlétét ennek a szép madárnak, miközben védettségi fokozata azt jelzi, kiváltságosok vagyunk. A második kép konverteres kísérlet gyenge eredménye.
Szintén védett a kis fehérsávos lepke (Neptis sappho); IM fórumtárs határozta meg, köszönöm.
A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) az ártéren lakik. Szép telepet találtunk.
Tettünk egy kanyart az ártéri legelőkön. A táj szépen őrzi az alföldi lét régi, legeltetős, gyümölcsfás arcát.
Az egyik nyaraló kertjét sokáig csodáltuk. Egyszerre modern és hagyományőrző és ízléses, egyszóval klassz:)
A poszt csupán ízelítő abból a sok érdekességből, amit Mártély tartogat. A nyugalom, a levegő, a természet ritmusa ráadásul alig fényképezhető. És akkor még nem is említettük a vízparti kávézást és sörözést:)
A gyenge bakcsós képekkel csupán azt jelzem fiataloknak is fogható módon, hogy egyszerű kézi távcsővel is adódnak igen jó megfigyelések.
alkalommal látogattak meg ezidáig. Köszönöm!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése