Tőserdei madarászat

Május utolsó délutánján baráti társasággal Tőserdőn túráztunk és madaraztunk. A holtágtól indultunk.

Egy mocsaras, mostanság is könnyen víz alá kerülő rész felé kanyarodtam. Két éve randa gyalogakácos volt a területen, most próbálja a Nemzeti Park természetközelivé helyre állítani. Talán 1 percre és egyetlen lövés erejéig találkoztam a zöld gyíkkal (Lacerta viridis); a blogon új faj:) Országunk legnagyobb gyíkfaja, természetesen védett. A torokrészi (kobalt)kék folt azt mutatja, hogy nászidőben vannak, ő pedig hím állat.

Ugyanitt fotóztam fakó kéneslepkét (Colias hyale).

Réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), a "közönséges" mocsári legelőről.

Egy rozoga lesről kukucskáltunk a vízimadarak közé, nagyszerű madarászat volt. Láttunk üstökös gémet (Ardeola ralloides), bukókat, vöcsköket, hattyúkat és még legalább féltucat vízimadarat. Spektíveztünk, távcsöveztünk ezerrel. Óvatlanok voltunk, így a part széléről nyári lúd (Anser anser) családot riasztottunk fel.

Vörös gém (Ardea purpurea) és bakcsó (Nycticorax nycticorax) fehér tündérrózsákkal (Nymphaea alba).

Mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) a parti susnyából.

Pihenésként söröztünk, kávéztunk, lazáztunk. Némi kitérővel szétnéztünk a holtág másik részén. Visszafelé búzavirágoztunk, de azt a következő posztban naplózom.