2010. november 24., szerda

Naplemente darvakkal

Az előző posztban említett szombat estéről hozok néhány fotót. Az egyik oldalon Orosháza fényei a távolban.
A másik oldalon a darvak. Jönnek be éjszakára a tóra illetve a közeli legelőkre.
És ahogyan búcsúzik a Nap.
Kijelölt útvonalon és csillagfénynél hagytuk el leshelyünket. Néhányszor átélhettük, amint 50-60 vagy éppen 150 madár 8-9 méter magasan áthúz fölöttünk. Ahogyan a közeledő csapat a semmiből felbukkan, ahogyan berobbannak a csöndbe, ahogy a (közel) kétméteres szárnyak a levegőt hasítják, ahogyan sokféle hangon, fülnek tetszetősen, kicsit a delfineket is megidézve kommunikálnak a madarak. Sziszeg, örvénylik a levegő alattuk, körülöttük, mibennünk. Hátborzongató és nagyszerű. A hideg futkos a hátamon ahogyan felidézem:-)

2010. november 17., szerda

Kékes

Kardoskúton, fotós madarászokkal töltöttem egy nagyon szép fél napot. Vadkacsák:
És persze darvak (Grus grus), ezúttal jobb fényviszonyok között.

Egy szürke gém (Ardea cinerea) csupán az őszi látványért.
Mint vadászok a lesen, csöndben figyeltük a környéket. Itt a jutalom: kékes rétihéja (Circus cyaneus), amint a föld felett kb. 80 centivel uzsonnát keres.
Nyugis délutánunk volt. Beszélgettünk a madarakról, a fotózásról, beállításokat kísérleteztünk (nekem jó korrepetálás:), ökörszemet és énekesrigót próbáltunk képelni, sokat hallgattunk. Figyeltük a tájat, a magunk módján meditáltunk. Estére jöttek a szép fények, a következő (ötvenegyedik) posztban mutatom.

2010. november 12., péntek

Daruvonulás

Nagyon hosszú szünet után az elmúlt két hétben többször is "daruztam". No nem építkezéseken, hanem Orosháza határában a legelőkön. Ezrével, tízezrével jönnek ezek a pompás madarak.
Jártam a területen délután-este...
...és hajnalban.
A daru (Grus grus) éber madár, kellően óvatos az emberrel. Fotózásuk többféle szempontból is rendkívül nehéz, kábé ötszáz lövésből sikerült ennyit kiválogatni.

Sajnos már legalább száz éve nem fészkelnek nálunk... Jelenlétük, robajuk és pusztát betöltő zsivajgásuk, esti és reggeli húzásuk fenséges, felejthetetlen élmény.

2010. november 6., szombat

Biiiirka

Valamelyik délután potyautasok látványa állított meg. Fotózni indultam, tehát megálltam:)
Részben barátságból, részben fotós infók reményében szót váltottam a pásztorral. Láttam, hogy a nyájjal már csak az időt húzza, úgyhogy némi ötletelés és útszéli próbálkozás után beültem a birkák közé. Nem tett kifogást.

Miután korábban kezeltem a pásztor kutyájával is, kitaláltam, hogy földközeli látószögből leképelem. Tervezés ide, képstabi oda, ez lett a lelkesedés vége (ismét alulbecsültem a feladatot;-)