Furugy az egykori halászfalu

Augusztus közepén kanyarodtunk Furugynak. Egykor halászfalu volt, a Körös adta a megélhetést, ma a túlélésért küzd, úgy 70-en lakják. 2003-ban kaptak köves bekötőutat, addig 2 km sárdagasztással indított mindenki, aki kimozdult a faluból.
A gát belső oldalán jóféle ártéri gyümölcsösök, nyaraló és horgásztelkek.

A gát külső oldalán tanyák, kisebb részét még lakják és/vagy gazdálkodnak,

másik része azonban elhagyatott...

Kicsit távolabb a víztől sűrűbben állnak a házak, többet laknak, sőt felújítások kezdődtek-folytatódnak. Igényes portákat és szálláshelyeket láttunk, segítőkész emberekkel találkoztunk:)

A vízparton ebszőlőcsucsort láttunk és fotóztam, csak szövegesen naplózom, a réti imoláról (Centaurea jacea) azonban itt a kép.

Szentandrás felé találtuk a magas kígyósziszt (Echium italicum), ami legelőt jelez, foltokban sávokban még maradt valamennyi. Szép növény, 1méternél bőven terjedelmesebb és teljes virágzáskor igen pompás látvány lehet.

A fölfedezőt egy klassz kunhalom felé folytattuk, a következő posztban jönnek a képek.

A végtelen vízivilág élményei 1.

Régóta, tán 15 éve vágytam a Tisza-tóra. Lelkes csapatunkkal, jóbarátainkkal augusztus 21-én hosszú csónatúra formájában ejtettük meg az első randit, amiből majd' kézfogó lett:). Élmény volt minden perc. Eddig nem fotózott fajokról több képet naplózok, és a 2 posztból áll össze a nap, valamennyire. Kevés a tájkép a borongós, szeles idő miatt, részben a beszámolókat szeretném mederben tartani.
A közönséges rencét (Utricula vulgaris) még a partról fotóztam, és egyetlen pillanat alatt megtörtént a varázslat:)

Az első percekben került objektív elé a madár, ő a "még fiatalabb" vízityúk.

Legalábbis a kirándulás jelképe. (Tudom, a 2. képen jobbról vághattam volna. Legalább jelzi, hogy rence, rence, rence...)

Ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) nyílfűre (Sagittaria sagittifolia) tekeredve - ez már az egyik nádas megállónál.

Utazási pillanatkép.

Itt nevelkednek a mindenféle fiókák, fehér tündérrózsa (Nymphaea alba).

Na, ő a fiatal vízityúk (Gallinula chloropus), nála már láccik, mi lesz belőle. Magamtól a guvat - vízicsibe - vízityúk körig jutottam, TB baráti segítségét köszönöm újfent.

Séta a 'semmibe'

Időhiány miatt 2013. májusában posztolom a november végi kirándulás képeit... Tarhos után, a Hosszúfoki csatorna partján nézgelődtünk. A vadkörtének, a vackornak (Pyrus pyraster) mindig örülök, ő is messziről integetett vidám színeivel.

Névtelen pillanat: fűzfán figyelt a gomba.

Az ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) legalábbis erős hatású növény, népies nevei: kesernyés csucsor, kutyabogyó, vízi ebszőlő.

Nekem meglepetés a pettyegetett tüdőfű (Pullmonária officinális) jelenléte a ligetes-nádas partszakaszon, minden esetre többet és szépeket láttunk.

Hangulatkép a partmenti nádasból.

A tündérrózsafélék egyetlen honos faja nálunk a sárga vízitök (Nuphar lutea), leveleit a bejárt szakaszon gyakran láttuk.

Még szebb meglepetés volt a virágzó erdei ibolya (Viola reichenbachiana). Letakarított kökényes-bokros területen, egy partfal tetején díszlet.

Képelős próbálkozás a fehér mécsvirágról (Silene latifolia). Annyiban becsapós, hogy a sárga levelek egy nyárfa csemetéhez tartoznak.

Fotóztam már a csatorna több szakaszán, most csupán levegőzni, sétálni indultam, mintegy "jobb híján". Aztán csak kapkodtam a fejem a növények között és fertályóra alatt belefeledkeztem a tájba. Szem elé került a tündérfátyol, a mocsári nefelejcs, a keserű édesgyökér, a pitypang, virágzott az ebszékfű, a réti peremizs és láttunk még fél tucat más növényt.

Növényes érdekességek

Hosszú gondolkodás után külön posztban és kicsit bővebben hozom a geszti kirándulás természeti megfigyeléseit. Kisvirágú füzike (Epilobium angustifolium):

Igazi ritkaság a naspolya. Jelzi, hogy egy Geszthez tartozó, de attól igen távol eső területen járunk. Gyümölcsös kertek voltak itt valamikor; őshonos fajtákat lehetne gyűjteni. Még.

Diófára felfutott szőlő, pazar mézes ízekkel.

Vadkomló, az utóbbi utak kedves kísérője.

Réti aggófű (Senecio aquaticus ssp. barbareifolius)

Egy klassz lápréti faj a festő zsoltina (Serratula tinctoria).

Ellenfényben.

Ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara L.) az őszi tölgyesben.

Kövér aggófű (Senecio doria) az egyik réten.

Köszönöm K.E. társaságát és segítségét!