Jövet-menet

Olyan képeket naplózok, amelyek jövet-menet készültek 2016-ban, a ház körül, a falu körül és egy ügyintézéshez kapcsolt sétán. Önálló poszthoz önmagukban kevesek, de így összefűzve azt jelzik, hogy sok-sok érdekes megfigyelés adódik a hétköznapokban.
Az őszapó (Aegithalos caudatus) képe életlen lett az irodámból fotózva, de a fentiek miatt naplózom.

A tájkép a közeli major ritkábban látott "túloldala".

Ugyanitt, a téli erdőben találtam a csuszkát (Sitta europea),

a vörösbegyet (Erithacus rubeola),

és a tengeliceket (Carduelis carduelis) - első képem erről a gyakori, kedves madárról. Volt vagy 60 példány a fák tetején.

A meggyvágót (Coccothraustes coccothraustes) már Szanában találtam.

Itt készültek a tájképek is.

Ókígyós, kastélypark

Tavaly ilyenkor hó nélküli januárunk volt, valahogy elmaradt a naplóból az erdei fülesbagoly (Asio otus). Régi telelőhelyük a kastélypark.

Szintén tavalyi a vörösbegy (Erithacus rubeola), rövid időn belül többször előkerült.

A 2017-es képek szép havas környezetben készültek.

Az ökörszemet (Troglodytes troglodytes) csak feljegyzem, mert a kép igen gyenge lett. És újra vörösbegyek:)

A mogyorót közelebbről nem határozom, de a képet naplózom.

Még egy rendhagyó kép a kastélyról.

A gazdaságban a lovakkal komáztam,

az istálló körüli fákon citromsármányok (Emberiza citrinella) üldögéltek, 20 példány simán volt, plusz a pintyek, verebek. Sajnos elég magasan, ezt a képet vágással igazítottam "olvashatóvá".

A végére egy szajkó (Garullus glandarius), itt is kellett a szoftver segítsége, mert az eredeti ellenfényben alig látszik valami.

A madarak a kastélypark lakói, emberjárta helyen élnek, (mégis?) óvatosak. Vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy érdemes csendben sétálni és rájuk figyelni:)

Énekesek a temetőben

Az új esztendő a megyeszékhelyen ünnepi ebéddel kezdődött. Sütött a nap, így sétára indultam a közeli temetőbe: meglátogattam kint pihenő ismerőseimet, ráadásként sikerült néhány énekest lefotózni.
A vörösbegy (Erithacus rubeola) az öreg fákon keresgélt.

 A zöldike (Carduelis chloris) kis csapatban tuja magjait eszegette.

Az ökörszemmel (Troglodytes troglodytes) kifejezetten gyakran találkoztam 1-1 pillanatra. Végül csak kifigyeltem...

(A zöldikénél az autofókuszt az árnyékok és a szellő megzavarta, itt viszont az ágsűrűben is megtalálta a madarat.)