Áprilisban fedeztük fel az orgoványi határ egy elég nagy részét. A falu széle nekünk már barátságos látvány.
Ez is kedves, nádkévék száradnak a tanyák között.
És ez már a "határ". Nincs rendkívüli látványosság, az ember is használja, a kép alsó szélén a földút, mégis bőven kínál felfedezni valót.
Ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum) a magam laikus határozásában. Azért is írom így, mert elolvastam például Lengyel Attila kutatói blogján a vonatkozó leírást az ernyős sárma fajcsoportjáról és az ide tartozó 3 taxonról.
Egy ismerőst, egy mezei árvácskát (Viola arvensis) veszek leltárba.
Éltünk a lehetőséggel és lovasfogatoltunk, király volt:)
Fürtös gyöngyikéből (Muscari racemosum) sokat láttunk,
és ha már ott volt, akkor segítséggel feljegyzem a tejoltó galajt (Galium verum).
Egy elhagyatott nádfedeles gazdasági épület, talán birkahodály simul bele a tájba.
A csigával zárom a posztot, folytatás hamarosan.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fürtös gyöngyike. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fürtös gyöngyike. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. április 18., kedd
2016. április 7., csütörtök
Héricses
Késő délutáni órán fotós cimborával néztük meg a közeli er délyi hé_ricseket (Ad onis tra_nssylvanica).
Jutott idő a gyep növényvilágára és a következő fajokat találtuk:
fürtös gyöngyike (Muscari negletum),
mocsári kutyatej (Euphorbia palustris), a határozást EF-nek köszönöm,
csattogó szamóca (Fragaria viridis).
A közeli vasúti töltésen találtunk valami tömeges érdekeset.
Elismerem, vakaróztam, de a határozóból gyorsan kiderítettem, hogy ez bizony mezei zsurló (Equisetum arvense), méghozzá a generatív hajtása. A szár tetején spóratermő kalász van; a spórák beérése és szétszóródása után az egész hajtás elszárad. Időben mentünk terepre, így találkoztunk a különleges, első fejlődési szakasszal, ami hetekkel megelőzi az ismert zöld növényt, azaz a vegetatív részt.
Hogy mik vannak.... :-)
Jutott idő a gyep növényvilágára és a következő fajokat találtuk:
fürtös gyöngyike (Muscari negletum),
mocsári kutyatej (Euphorbia palustris), a határozást EF-nek köszönöm,
csattogó szamóca (Fragaria viridis).
A közeli vasúti töltésen találtunk valami tömeges érdekeset.
Elismerem, vakaróztam, de a határozóból gyorsan kiderítettem, hogy ez bizony mezei zsurló (Equisetum arvense), méghozzá a generatív hajtása. A szár tetején spóratermő kalász van; a spórák beérése és szétszóródása után az egész hajtás elszárad. Időben mentünk terepre, így találkoztunk a különleges, első fejlődési szakasszal, ami hetekkel megelőzi az ismert zöld növényt, azaz a vegetatív részt.
Hogy mik vannak.... :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)