Baranyai hunyoros

Szürke, sáros időben indultunk inkább csak kirándulgatni. Jóbarátom édesanyjától kaptam egy újságcikket egy szép kápolnáról, és ezt a lapot esztendő múltán az irodámban megtaláltam:) Aprócska falvak között így találtuk meg Marázát. Ahogy letettük a kocsit, meg is feneklett a sárban...
Dombok között kényelmeset sétáltunk; itt kerülő helyett inkább átlábaltunk a szántáson.

A Mária-kápolnát a falusiak újították fel (aggastyánokkal együtt vannak úgy 170-en). A Zsolnay-cserép sajnos már megsérült, de látszik, hogy gondozzák a területet. Szívesen visszatérnék.

Visszafelé sétálva elég sok piros csészegombát (Sarcoscypha coccinea) találtuk, jó kép nincs, de a fajt címkézem. És megtaláltuk az első illatos hunyorokat (Helleborus odorus)! A virág a boglárkafélék családjába tartozik. Nálunk csak a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon honos. Félörökzöld, mert levelei áttelelnek. Leírom, mert fontos: minden része mérgező.

A kocsinál kedves meglepetés várt bennünket: az egyik falusi segítségként kéziszerszámokat és cseréptörmeléket készített az autóhoz, mert látta, hogy parkoláskor elakadtunk. Végül egy mikrobusz segített vontatással, de az odafigyelés tényleg megható és mindannyiunkat megérintett. Le a kalappal!
Folytatás jön.