A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mezei iringó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mezei iringó. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. november 16., csütörtök

Rimetea - Torockó 2

 Hát megérkeztünk... Torockó a Székelykő tömbje alatt.

Méláztunk és nézelődtünk...
Aztán sétáltunk, ámultunk, mert olyan gyöngyörű őszbe érkeztünk, amilyet elképzelni sem tudunk.


Néhány növényt naplózok. Összekötnek és a tájhoz tartoznak. Ördögszekér, szamártövis azaz mezei iringó (Erygium campestre), mezei juhar (Acer campestre) és vackor (Pyrus pyraster).


Egy suta ellenfényes kép az egyik legtöbbet fotózott házról, és
egy kép csakúgy. Dehogyis, macskás barátaim tiszteletére egy emberbarát és ellenfényes macsek. (Az az érzésem, hogy a gép autófókusza a macska bajszára élesített... - nem baj, mert elég penge:)
A szomszéd vár felé indultunk tovább.


2016. augusztus 14., vasárnap

A szomjas puszta növényei 1.

Legkedvesebb pusztám kevéssé ismert részein fotózgattam botanikus társaságában. A puszta száraz, víznek nyoma sincs.
Az első képem a rezedalepkéről (Pontia edusa), gyakori fehérlepke.
A sziki útifű (Plantago maritima) tömeges volt, szépen színezi a pusztát.
Az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) pedig azért érdekes, mert a szikes puszták bennszülött növénye.
Ezt a lepkét igyekszem mielőbb meghatározni.
A sziki bárányparéj (Camphorosma annua) ilyenkor virágzik.
Az ördögszekeret kölök korom óta ismerem, s régen tudom, hogy mezei iringó (Eryngium campestre) a becsületes neve. Nagyon ideje az első képet feltölteni róla.
A keszegsaláta (Latuca serriola) az ehető növények közé tartozik. A Wiki szerint a fejes saláta legközelebbi rokona vagy őse.
Fehér tisztesfű (Stachis germanica).
Folytatás a következő posztban.