Sárréti séta

Szeptember végén a Sárrétre, a Kis-Sárrét egyik védett területére szerveztünk ismerkedő túrát. A pallót a nemzeti park építette, hiszen eredendően vizes-mocsaras a terület.

Magyar szürkemarhákat legeltet a NP. Múltidézés a területkezelés a jelenben:)

Festő zsoltina (Serratula tinctoria), a nevéből is látszik, hogy a régi világban festésre használták, de ennek módját még a botanikus sem ismeri. Nedves vagy váltakozóan száraz réteken, gyakran tőzeges, vályogos talajon is megél, bírja az árnyékot és a napsütést; itt éppen kiszáradóban lévő mocsaras területen.

Erre a növényre még visszatérek.

Lószúnyog kapaszkodik a napsütésben. A Wikin olvastam, hogy a réti és a közönséges közötti egyik eltérés a csáp, előbbié 14, utóbbié 13 ízből áll. Nagyon penge képet kellene lőni a határozáshoz...

A nyílfű (Sagittaria sagittifolia) és a

mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) jelzi, hogy valóban vizes területen járunk.

Az alföldi szitakötő (Sympetrum sanguinem) szintén a kisebb vizekhez kötődik.

A zümit először zengőlégynek gondoltam, van is vagy négyezerötszáz faja. A csíkos torra fórumtársam hívta fel a figyelmet, kaptam is tippet a határozásra, legalábbis többszáz faj közül válogathatok:)

A szántóföldek felé vezet az átjáró, galagonya adja a kapufélfát.

Legalább 4 példány tüvisszúrót (Lanius collurio) láttunk.

A "világvégi" táj hangulata.....

Visszaúton ránéztünk még egy vizes élőhelyre, de komolyabb lövés nem esett.

Pusztai séta

Április közepén a Kígyósi-pusztán sétáltam, levegőztem, fotóztam. Ürmös-kamillás táj, sokdimenziós hangulat: folytonosság, fűszeres illatok, csend és szellő, színek-árnyalatok, távoli vonatfütty, élő térkép.

Zsályás-kamillás részlet.

Felemás zsázsa (Lepidium perfoliatum) az új kilátó miatt megbontott talajon.

Pusztai sárma (Ornithogalum kochii), üröm és...

...kontyvirág az erdő szélén.

Lószúnyoggal fogócskáztam az ellenfényes fotóért.

A terület másik részéről madarakat naplózok, sorrendben rozsdás csuk (Saxicola rubetra), sordély (Emberiza calandra) és sárga billegető (Motacilla flava).

Egyszerű séta ismert területen. Belépő nem kell és mégis mennyi minden előkerül. Nem egyszerűen megnézhető, hanem ez maga a táj.