Tavaszi szikeseken

Április közepén Békés kevéssé ismert északi legelőin-pusztáin fotózgattam botanikus elv- és tettestársammal.

 Bemelegítésként nappali pávaszem (Inachis io) a földútról.

Pázsitos csillaghúr (Stellaria graminea) és saláta galambbegy (Valerianella locusta) a legelő széléről. Utóbbi ehető, sőt, cé vitamin tartalma miatt termesztik.

A helyzet a felemás zsázsával (Lepidium perfoliatum) fokozódik.

Fényszegény tájkép ürmös-kamillás mezőkkel, szikpadkákkal.

Sziki varjúháj (Sedum caespitosum), igen jó pusztai faj.

Mezei árvácska (Viola arvensis).

A nyulak erős társasági életet éltek. Percekig bámultuk azt tízes-tízenkettes csapatot, amiből 3-at sikerült meglőni.

Némi bújocskával hím fürge gyíkot fotóztam (Laerta agilis) az erdőszéli szegélyben.

Sárga billegetőt (Motacilla flava) láttunk vagy hatot.

Botanikus utitársamtól tudom, hogy a veronikák többsége kék, ez pedig lila, így könnyebben azonosítható. Magyar neve nincs, latinul Veronica austriaca subsp. jackini bihariensis; bihari veronika néven címkézem.

Utolsó meglepetésünk a kis pávaszem (Saturnia pavonia) volt.

Éppen elértük az autót, pont kimásztunk a mezei földutakról. Mire beültünk kávézni a faluvégi krimóba, már derekasan esett, mink pedig jóízűen bogarásztuk a határozókat.
A mai termésből több faj védett. Hogy melyek, azért kevéssé lényeges, mert együtt alkotnak működő rendszert, aminek egyformán része mindegyik.
Névtelen tájon, elfeledett dűlőkön és legelőkön, kopott falvak között kanyarog a felfedező út...

Pusztai séta

Szeptember közepén, vasárnap délután gurultunk el Csomorkányba. Útközben sokat madaraztunk, felvétel nem készült. A pusztán viszont képeltem, estébe hajló nagy kört jártunk. Hangulatkép az alkonyatból.

Emberi szempontból a fürge gyík (Lacerta agilis) az egyik leghasznosabb segítőnk. Étlapján nagyon sok kártevőt találunk: lárvákat, százlábúakat, darazsakat, poloskákat, pókokat. És ő maga is táplálékul szolgál a ragadozó madaraknak, rókáknak. A kép legfeljebb gyenge dokumentáció, viszont a faj miatt naplózom.

A környező puszták jelképe a sóvirág (Limonium gmelini). Londonba szakadt falumbelieknek az otthont jelképezi, hosszú hónapokig díszlik. (Sokat foglalkoztat, hogy ilyenkor hol a horizont helye...)

Részlet a pusztai útról: sóvirág és gyújtoványfű díszíti.