2010. december 29., szerda

Szajkó

MüllerPé kartácsnál jártam vendégségben, természetesen fotózni. A kisteleki erdőn húsz centi hó, mínusz 7 körüli hideg és nagyon gyenge fények, tíz órától úgy délután háromig fotóztunk.
 Akciófotóra nem sok esélyünk volt (még ezerkettőötvenes isoval sem), én inkább a komponálás és a reflexek miatt lövöldöztem. A jelenet nagyjából megvan, jó fényeknél ezekből lehet éles kép.
 A cinkéken, a verebeken és a harkályon kívül többször benézett egy vörösbegy, a fácán is kerülgette az etetőt, de lövésig nem jutottam. A szajkó (mátyásmadár, mátyásszajkó, matyimadár; Garrulus glandarius) is keveset volt az etetőn, de végül sikerült megörökíteni.
Péter, köszönöm a vendéglátást!

2010. december 20., hétfő

Fakusz

Elintézett paksamétával sétáltam az irodám felé, amikor furcsa mozgást észleltem a közeli, csutka fenyőn. Kicsit lassan, de rájöttem, egy fakusszal szemezek; gyaníthatóan rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla). Lehetett úgy 3 méter ötvenre. Villámgyorsan fölszereltem és egy szál ingben kezdtem a fotózást. Visszajött:)
Ismeritek a viccet, hogy miben különbözik a fakereskedő és a fakusz? Előbbi a fára alkuszik, a fakusz pedig felkúszik... Olykor talajszintről indul.
És még egy, ezt már kabátban és közelpontról, tehát két méternél közelebbről fotóztam.
A szén- és a kékcinegéknek örültem, a királyka szintén feldobott. Utóbbit próbáltam fotózni, de nem sikerült szépet lőni. Asszem az irodához is telepítek egy etetőt:-)

2010. december 16., csütörtök

Próbaüzem

A mai nap érdemben fölavattam a lessátras madáretetőt. Az első képet madár nélkül hozom, apró etetői hangulatnak.
Egy kékcinke (Parus caeruleus) mozdulat.
Nagyon megörültem csuszka komának (Sitta europaea), hátha jön máskor is.
A kávészünet után szerencsésen bővítettem az etetőt. A szokatlan portrén természetesen egy széncinege (Parus major).
Három óra után erős lehülés kezdődött, nagyon megindultak a madarak, tömegével. Gyengülő fényekben dokumentáltam, hogy a széncinke és a mezei veréb (Passer montanus) olykor megférnek egy asztalnál, ez mondjuk egy szimpla "Einstand".
Egy képen a szén- és a kékcinke, asszem szkanderozni készülnek:). (Gyenge fényeknél, ezres iso-val lőttem 15.55-kor.)
Ökörszemet többet is láttam, szóltak a rigók, a küllők meg a kisebb harkályok, mozgott a fakusz. Több dologban okosabb lettem, ötletelgetek tovább.

2010. december 9., csütörtök

Az első kosztosok

Az elmúlt hetek igen ritka szabad óráiban fotózható madáretetőt bütyköltem. Ma végre -ha csak röpke fél órára is- megvolt az első próba. Majdnem mindenen kell igazítani, és bár olykor két kézzel kapaszkodtam a lesbe, hogy el ne vigye a szél, teccett a dolog:) Széncinege (Parus major) volt az első vendég. Kedvelem, ráadásul 2011-ben ő lesz az év madara.
Jöttek mezei verebek is (Passer montanus), ez tényleg csak werkfotó. A kékcinegét nem sikerült elcsípnem. Folytatás következik, remélem, mielőbb.

2010. november 24., szerda

Naplemente darvakkal

Az előző posztban említett szombat estéről hozok néhány fotót. Az egyik oldalon Orosháza fényei a távolban.
A másik oldalon a darvak. Jönnek be éjszakára a tóra illetve a közeli legelőkre.
És ahogyan búcsúzik a Nap.
Kijelölt útvonalon és csillagfénynél hagytuk el leshelyünket. Néhányszor átélhettük, amint 50-60 vagy éppen 150 madár 8-9 méter magasan áthúz fölöttünk. Ahogyan a közeledő csapat a semmiből felbukkan, ahogyan berobbannak a csöndbe, ahogy a (közel) kétméteres szárnyak a levegőt hasítják, ahogyan sokféle hangon, fülnek tetszetősen, kicsit a delfineket is megidézve kommunikálnak a madarak. Sziszeg, örvénylik a levegő alattuk, körülöttük, mibennünk. Hátborzongató és nagyszerű. A hideg futkos a hátamon ahogyan felidézem:-)

2010. november 17., szerda

Kékes

Kardoskúton, fotós madarászokkal töltöttem egy nagyon szép fél napot. Vadkacsák:
És persze darvak (Grus grus), ezúttal jobb fényviszonyok között.

Egy szürke gém (Ardea cinerea) csupán az őszi látványért.
Mint vadászok a lesen, csöndben figyeltük a környéket. Itt a jutalom: kékes rétihéja (Circus cyaneus), amint a föld felett kb. 80 centivel uzsonnát keres.
Nyugis délutánunk volt. Beszélgettünk a madarakról, a fotózásról, beállításokat kísérleteztünk (nekem jó korrepetálás:), ökörszemet és énekesrigót próbáltunk képelni, sokat hallgattunk. Figyeltük a tájat, a magunk módján meditáltunk. Estére jöttek a szép fények, a következő (ötvenegyedik) posztban mutatom.

2010. november 12., péntek

Daruvonulás

Nagyon hosszú szünet után az elmúlt két hétben többször is "daruztam". No nem építkezéseken, hanem Orosháza határában a legelőkön. Ezrével, tízezrével jönnek ezek a pompás madarak.
Jártam a területen délután-este...
...és hajnalban.
A daru (Grus grus) éber madár, kellően óvatos az emberrel. Fotózásuk többféle szempontból is rendkívül nehéz, kábé ötszáz lövésből sikerült ennyit kiválogatni.

Sajnos már legalább száz éve nem fészkelnek nálunk... Jelenlétük, robajuk és pusztát betöltő zsivajgásuk, esti és reggeli húzásuk fenséges, felejthetetlen élmény.

2010. november 6., szombat

Biiiirka

Valamelyik délután potyautasok látványa állított meg. Fotózni indultam, tehát megálltam:)
Részben barátságból, részben fotós infók reményében szót váltottam a pásztorral. Láttam, hogy a nyájjal már csak az időt húzza, úgyhogy némi ötletelés és útszéli próbálkozás után beültem a birkák közé. Nem tett kifogást.

Miután korábban kezeltem a pásztor kutyájával is, kitaláltam, hogy földközeli látószögből leképelem. Tervezés ide, képstabi oda, ez lett a lelkesedés vége (ismét alulbecsültem a feladatot;-)

2010. október 21., csütörtök

Őszi mozaikok

Lajos komám képeiből válogatok, kicsit eklektikusan - ennyiben rendhagyó a poszt, a helyszín, a témák és a kötődések azonban közösek. A képek egyik felét szó szerint jövet-menet, útközben lőtte, egy barátságos, 30 ezer forintos optikával. Sün! Sün-sün:-)
Nappali pávaszem (Inachis io) egy krizantémon (margitvirágon), simán az Öreg utcából. A leírások alapján nem számít ritkának, én eddig valahogy elmentem mellette...
Ügyes portré négylábú barátunkról a Fehér-tónál. Szerintem új taxon, mer' a mangalica és a racka keresztezéséből született:)
Béka a nádból. Másfél méter magasan, úgy 20-30 centi mélyen a nádfalban. Nagyon jó szem kell hozzá.
Barkósék (barkóscinege, Panurus biarmicus) kipöndülnek, szép hím a gyűrűzésből.
És egy ráadás kép, az egyik gyulai temetőből.

2010. október 18., hétfő

Őszi függőségek

 Az alhatnékomat legyőzve sikerült újra kijutnom a nádba. Függőcinegéket (Remiz pendulinus) kerestem és találtam:) Egy:

Kettő:

Három:

Ez a kölök naggyon közel jött:

Ez meg nagyon szép:

Az olvasónak és magamnak is hasonló jókat!

2010. szeptember 26., vasárnap

Bamba törpegém

A jó időre való tekintettel szombaton újfent rávettem magam a hajnalozásra. Szeged határában kipróbáltam a még át nem adott elkerülőt (jelentős rövidítés:), így feldobottan érkeztem a nádba. Nyoma sem volt a csütörtöki páráknak és hidegnek, de széllel a cserkelős fotózásnak is lőttek. Szépen madarászgattunk, kávézgattunk. Aztán Gyuri ügyes ötletével törpegémet (Ixobrychus minutus) képeltünk. Szerencsére éles volt a váz és én is elhittem, hogy érdemes megpróbálni:)

Később az egyik gyerkőc gőtét talált, azonosítása folyamatban. *Az Ismeretlen kommentelőnek köszönhetően rögzítem, hogy  tarajos gőtét (Triturus cristatus) nézegettünk. Kavicsokkal és hínárral tálaltuk egy gyors fotózásra.

2010. szeptember 23., csütörtök

Napfölkeltés variációk

Időben érkeztem a Fehér-tóra, így madarászat előtt volt időm a reggeli párás fényekben gyönyörködni. Az egyik csatorna így nézett ki:
A "másik oldalon" a Napra várva a kondenzcsíkokat próbáltam komponálni.
Aztán kibújt a Nap a pára mögött, és némi cserkeléssel összekötve megfotóztam néhány kötelezőt.(Mindenféle mesterséges beavatkozás nélkül:)

Egyéb iránt a vándorok már nagyjából útnak indultak, nádirigóból van még valamennyi, bakcsóból elvétve. Jönnek az őszi fajok, pöndülnek a sármányok, öltözködnek a barkósok, és hálóba akadt kisposzáta, vörösbegy meg barátposzáta. Szép az ősz.