Ellés-part

A címadó hely Csongrádtól északra, a Csépára vezető pontonhíd közelében található a Tisza árterében. Az Árpád-korban, sőt már a szarmata időkben lakott hely volt, a XIV. században monostort alapítottak ezen a legfeljebb 7-8 méter magas dombon. Azért izgalmasak a körülmények, mert azt jelzik, hogy a gátak nélküli folyó természetes ártere hosszú évszázadokon át elbírta az áradásokat és eleink biztonsággal lakták, élték a vízjárta részeket. A helyet megtaláltuk, de nem fotóztam. Talán gazos volt a terület, talán a keresőben látottakkal volt gondom, most már bánom.

A védett réti iszalagból (Clematis integrifolia) sokat találtunk.

Réti peremizs (Inula britannica) a gát belső felén.

Az orvosi atracél (Anchusa officinalis) meghatározásában EF segített, köszönöm. Fotóztam már, aztán mégis...

Az erdei mályvát (Malva sylvestris) már város szélén képeltem. A Wiki szerint népi nevei: csúszóka, fűdző rózsa. Kölök koromból papsajtként ismerem, ehető növény. A Körös-torokban jóízű sörözéssel zártuk a sétát, az elmúlasztott sült keszegért még visszamegyünk. Remélem, minél többször:)