2011. december 31., szombat

Növényes érdekességek

Hosszú gondolkodás után külön posztban és kicsit bővebben hozom a geszti kirándulás természeti megfigyeléseit. Kisvirágú füzike (Epilobium angustifolium):
Igazi ritkaság a naspolya. Jelzi, hogy egy Geszthez tartozó, de attól igen távol eső területen járunk. Gyümölcsös kertek voltak itt valamikor; őshonos fajtákat lehetne gyűjteni. Még.
Diófára felfutott szőlő, pazar mézes ízekkel.
Vadkomló, az utóbbi utak kedves kísérője.
Réti aggófű (Senecio aquaticus ssp. barbareifolius)
Egy klassz lápréti faj a festő zsoltina (Serratula tinctoria).
Ellenfényben.
Ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara L.) az őszi tölgyesben.
Kövér aggófű (Senecio doria) az egyik réten.
Köszönöm K.E. társaságát és segítségét!

2011. december 30., péntek

Békés eldugott szegletében

Még november első felében jártunk Geszten és környékén. Mindentől távol, többszörös világvége hangulat uralja a tájat. És ebben a pusztulásban (még) sokféle érték rejtőzik. A képek technikailag elég gyengék, de hátha átjön a tartalom:) A Tisza-kastély előtti park.
A pusztuló kastély...
Az egyik csodaszép platán.
Egyszerű hangulatkép.
Úton a zsadányi erdőkbe.
A Szépapó tölgyes egyik bejárata...
...és egyik részlete.
Pusztulás? Pusztítás?

2011. november 14., hétfő

Utak

Lajos komám képei következnek, történetesen Londonból. Nem természetfotók, annál is többek.
Valahogy így indul az ember...
Ott a csoda a falevélen.
A felfedezés örömével közeledni...
A nagyobbik jóbarátom, remélem, a kisebbik is az lesz:)
Köszönöm a hozzájárulást a képek közléséhez!

2011. november 3., csütörtök

Őszi színek a Pusztáról

Eleink útja, a vándoroké, az odakint lakóké, a pászorok és a zarándokok útja. Ez a puszta az a Puszta:)
A puszta jelképe lehetne, sziki őszirózsa (Aster tripolium).
Sokszor láttam a vaksziken (különbejáratúlag vadsziknek hívom), hellyel-közzel ismerem is. Őszre szépen bepiroslik és most sikerült számomra elfogadhatóan leképelni a bárányparéjt (Camphorosma annua).
Az elvirágzó sziki őszirózsa is ide kívánkozik. A csenderesek között fotóztam; a csenderesek szigetszerű kökényes-fás foltok a pusztán. Nem magamtól vagyok okos, a fotózáskor, a helyszínen tanultam.
A következő növény sincs szem előtt, de találtunk még virágzó példányokat: parlagi pereszlény (Acinos arvensis).
A réti őszirózsa (Aster sedifolius L.) a naplózás miatt kívánkozik ide, és mert az optika fedte fel a hétpettyes katicabogarat (Coccinella septempunctata).
Pakolás közben vettük észre a növényt, ami önmagában érdekes, de a lemenő nappal izgalmas játék kezdődött a fényekkel, néhai Boross Laci bácsi inspirációjával. Molyűző ökörfakkóró (Verbascum blattaria) a búcsúzó napsugarakban.
Ismét K.E. utitársa lehettem, köszönöm a közös túrát, a sok-sok tételes érdekességet!

2011. október 29., szombat

Fekete-Körös

Szeptember végén növénytudó emberrel volt szerencsém hosszabb sétát tenni a Fekete-Körös partján. Látványos, sok van, de nem honos: borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta).
Végre újra botoló füzest láttam:-), amit ugyan nem sikerült jól megfotózni, de a növényzet között olyan érdekességeket találtunk, mint a lómenta vagy a képen látható vadkomló (Humulus lupulus).
Részlet a Fekete-Körösről.
Igazi érdekesség ez a daliás mogyoró fa (arborétumon kívül nem láttam hasonló nagyot), őshonos, sajna nagyon megritkult.
Szép erdőrészlet a gát külső oldalán.
És egy keresztespók (Araneus didematus) az erdőből.
Köszönöm a lehetőséget és a segítséget!

2011. október 5., szerda

Hármas-Körös

Utálok korán kelni és rengeteg a meló, de muszáj volt pár órára meglógni. Fél 7-kor már a Hármas-Körösön szereltünk, cimbora pecára készült én meg képelésre.
Az őzbakot későn észleltem, szép nyugisan váltott át a gáton.
Jól mozogtak a jégmadarak (Alcedo atthis), a közelünkben lévő csónakot tudatosan szemmel tartottam.
Egy cserkelős kanyar után volt kedvem kicsit ötletelni és tovább leskelődni. Legjobb jégmadaras fotóm a következő, mindenféle szoftveres izélgetés (és vágás!) nélkül, természetes környezetben.
A balinok (Aspius aspius)a felszín közelében meg a part közelében napoztak és vadászgattak, olykor a csónakot is megpaskolták.
Dél körül leléptem, cimbora maradt éjszakáig. A zsákmány legszebb darabja ez a 4 kilós körösi potyka. A megnyúlt test és a vöröses úszók alapján őshonos nyurga ponty (magyar vadponty); 16-os zsinórral és 20 perc fárasztással került partra.
Még véletlenül sem tartom természetfotónak a képeket. Tőlem telhetően igényesen szeretném megörökíteni és megmutatni mindazt, ami körülöttünk van. Mert mindig van valami, és ez a hét kép csupán töredéke a látottaknak:-)

2011. szeptember 20., kedd

Nyárvégi madarak

Olyan képek következnek augusztusból és szeptember első feléből, amelyeket szinte útközben fotóztam. Egy vízparti fűzfán vettem észre a szokatlan mozgolódást. Próba-csereszenye alapon elbattyogtam a gépért, szereltem, kávéztam a termoszból, visszatértem és fotózgattam vagy fél órát.
Fiatal cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) eszegetett valamit a levelekről.
A nyaktekercs (Jynx torquilla) gyűrűzésen került a hálóba, volt szerencsém megtalálni. Naggyon jópofa, jótermészetű madár, remek álcázással. Régi jó ismerős a Pilisből:-)
A szürke légykapót (Muscicapa striata) az irodámból szúrtam ki, a mozgás volt gyanús. Kimentem, megnéztem, fölszereltem és egy órát elszórakoztam a képeléssel és a megfigyeléssel.
Egy ágon ülve figyel, röptében szedi össze a zsákmányt majd egy faágon gyorsan megeszi. Legalább kéttucatnyi vadászatát megfigyeltem egészen közelről, pazar. A látványból fiatal madárnak gondolom, a közelben kelhetett ki.

2011. szeptember 17., szombat

Mártélyi délután

Nem könnyen, de szűk baráti körrel összejött a mártélyi kirándulás. Néhány -ahogy fotóskörökben mondjuk- demóképet posztolok.
Nagy volt a forgalom, de találni azért csendes zugokat, ahol az ember otthonosan hangolódhat át a Szőke Tiszára. Meg talán még mélyebbre.
A mocsáron fotóztam a növényt, ez már hiányzik a prospektusokból: nyílfű (Sagittaria sagittifolia).
Az egyik kedvelt, éppen ezért nehéz fotótéma. Köszönöm Vandrás kartács és a természetvédelem lista növénytudói kedves segítségét!
Némi közvéleménykutatás után felteszem a másik változatot, mert kellően megoszlanak a vélemények a látványt illetően. Balról egy fekvő fatörzs lóg be. Lehetne vágni a képen, de akkor a felfelé nyúló kar is kárt szenved, talán a fatörzset is arrább lehetne hengeríteni, de ott meg csónakokkal ütközik. Szóval a jó témát sem könnyű leképelni... Asszem ennyi off a saját blogomon belefér:-)