A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sordély. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sordély. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 12., szerda

Kedvenc pusztánkon

Az egykori majorból a puszta felé kanyarodtunk.
Talán 3 perc múlva képeltem a madarat. Nem ritka, de nekem talán második képem róla. TB segítségével tudom, hogy sordély (Emberiza calandra); a kép erős vágás, de csak oldalról.
Ürmös-kamillás; mezei üröm (Artemisia campestris) és kamilla, azaz orvosi székfű (Matricaria chamomilla). Kölökkorunkból a naaagy kamilla mezőkre emlékszem, az ürmöt később fedeztem fel.
Erre a csigára még visszatérek.
Aggasztó, hogy április közepén már száradnak ki a tocsogók. A hínáros víziboglárkával (Ranunculus trichophyllus) még szerencsénk is volt, és remélem, elszórta a magjait.
Kökény kisasszony ünneplőbe öltözködik:)
A túzok már kipusztult a pusztáról, a vércséknek azonban szerencsére még kiváló élőhely. Ő vörös vércse (Falco tinnunculus), folyamatosan láttuk fajtársait.
Egy szép szamóca, hátha majd közelebbről is meghatározom.
A közönséges vagy májusi orgona (Syringa vulgaris) ha nem is őshonos, de hozzátartozik vidékünkhöz. Az egykori tanyavilágban sokat ültették, és van, ahol most is mezsgyehatároló. Talán a tanyákról vadult ki vagy éppen valamikor itt tanya volt.
A következő helyszín amolyan csendes visszatérés gyerekkorunkba. Valamikor sokat csavarogtunk erre, az egykori marhahajtó úton. Nagyon jókor érkeztünk, a tavaszi hérics (Adonis vernalis) gyönyörűen virágzott. Mondhatom, meghemperegtük a pusztát:)

És a végére egy tájkép az öreg tölgyekkel és az egykori országúttal.

2014. május 28., szerda

Tőserdői nefelejcs

Baráti társasággal mentünk túrázni-levegőzni-fotózni a Tőserdő környéki vizes rétekre, holtágakhoz. Bekukucskáltunk a pangó vizekre.
A réten kedves és jónevű ismerősre bukkantunk: kakascímer (Rhynantus rumelicus) virággal és virágzás után.

A sordély (Emberiza calandra) az egyik réten vadászgatott. Méltányos udvarlást (értsd: lopakodásnak csúfolt fogócska:) követően fotózhattam meg.
A fotózás meglepetés növénye a mocsári nefelejcs (Myosotis palustris), a kereső éberségnek köszönhetően fedeztem fel. Békésben igen lehetetlen helyekre szorult vissza, jobbára telével képeltem, nehezen megközelíthető vizes helyeken. Itt pont annyira volt a mocsárban, hogy vállaljam a dagonya kockázatát.


Egy lepke a mocsár széléről: homokóra-bagoly (Dysgonia algira), köszönöm Antiopa fórumtárs segítségét az Index lepkész topikból.
Zárásként egy kép a magasabb fekvő erdőkből, ahol szerencsére engedik és védik a természetes folyamatokat.

2014. április 20., vasárnap

Pusztai séta

Április közepén a Kígyósi-pusztán sétáltam, levegőztem, fotóztam. Ürmös-kamillás táj, sokdimenziós hangulat: folytonosság, fűszeres illatok, csend és szellő, színek-árnyalatok, távoli vonatfütty, élő térkép.
Zsályás-kamillás részlet.
Felemás zsázsa (Lepidium perfoliatum) az új kilátó miatt megbontott talajon.
Pusztai sárma (Ornithogalum kochii), üröm és...
...kontyvirág az erdő szélén.
Lószúnyoggal fogócskáztam az ellenfényes fotóért.
A terület másik részéről madarakat naplózok, sorrendben rozsdás csuk (Saxicola rubetra), sordély (Emberiza calandra) és sárga billegető (Motacilla flava).


Egyszerű séta ismert területen. Belépő nem kell és mégis mennyi minden előkerül. Nem egyszerűen megnézhető, hanem ez maga a táj.