2016. május 23., hétfő

Pusztai barangolás

Kedvenc pusztám egyik ismeretlen csücskét látogattuk meg növénytudó úti társammal. Helyi viszonylatban szép erdő, erdei tisztások adják a hely különlegességét. Egyfelől meleg volt, viszonylag kényelmetlen terepviszonyokkal, másfelől pedig csudaszép fényekkel.


A vadrózsán hím tövisszúró gébics (Lanius collurio). Vadászik, vagy itt a fészke? Nem kutattuk. Azt viszont itt is jegyzem, hogy 2006-ban az Év madarává választották.
A következő képeket a puszta másik részén készítettem. Már fáradt voltam a fotózáshoz, de a látvány megállított....


A következő posztban naplózom és mutatom a növényeket.

A puszta növényei

Jönnek a megfigyelt és legalább nagyjából meghatározott fajok. Némelyik határozáson elfilóztam pár hetet..., néhány kép a bizonytalan határozóbélyegek miatt elment a levesbe, de nagyjából összeállt az anyag.
Az ínfűn erdei busalepkék (Ochledus sylvanus).
Ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale); már megismerem:)
Sejtettük, hogy vannak, lábaltunk is utánuk szorgosan, végül egy megfásodott kunhalom oldalában megtaláltuk a madársisakokat, szerintem ezek fehér madársisakok (Cephalanthera damasonium) lennének. Több tucat példányt találtunk.


Egy szép, még növésben lévő szamárbogáncs (Onopordium acanthium).
Mezei varfű (Knautia arvensis).
A növényre erdei kányafüvet (Rorippa sylvestris) írok, ez tuti. A botanikus szerint ez a kerneri alfaj (subsp. kerneri), ami őshonos a pusztán; a Füvészkönyv szerint itt még vannak viták, a hibridizációról nem is beszélve. A botanikust ismerem, megsüvegelem, amit mondott, jegyeztem.
Szép tagja a perjefélék családjának a csomós ebír (Dactylis glomerata);
a rókasást (Carex vulpina) az előző növényhez elég közel fotóztam.
A poloska hivatalosan csíkos pajzsos poloska (Graphosoma lineatum), és egy turbolyán találtam. Volt vagy két tucat a növényen, elmosódva látszik is néhány példány.
Naplózom az orvosi füstikét (Fumaria officinale) - a sokak által ismert füstikefüvet.
Kép nélkül jegyzem fel, hogy a sziki üröm alap, ez az egyik drog, ami miatt megyünk:), de találtunk mezei iringót, szúrós gyöngyajakból néhány szép példányt, védett boglárkát (nekem nagyon egyforma mindegyik, ezért nem villognék a pontos fajjal).
Melegben mentünk, a magam részéről erdei ruházatban, hátizsákkal, talán 7-8km-t, nekem mégis expedíciónak tűnt... Meg azt is gondolom, hogy ez lököttség. De a kedvenc puszta, az kedvenc puszta;-)

2016. május 20., péntek

Jómadarak Mártélyon

Baráti csipet-csapattal délutáni sétát tettünk Mártélyon.
Még bőven az üdülőövezetben csekkoltuk barázdabillegetőéket (Motacilla alba); jobbról a szülőmadár, balról a fészekhagyó fióka.
Az ártéren szürke gémet,
az ártéri füzek ágai között őszapókat (Aegithalos caudatus),

a kiszáradt mocsári fán bakcsót (Nycticorax nycticorax) lestünk. A madár bóbitája afféle egyszerű nászruha.
Az előző két képen a zöld "maszatok" elmosódó belógó ágak; még az őszapós képek is teljesek, tehát elég közelre beengedtek a madarak.
A mocsaras részről naplózom a nagy tányércsigát (Planorbarius corneus).
Körsétában kanyarodtunk vissza, a tövisszúró gébicset (Lanius collurio) egy ártéri gyümölcsösnél fotóztam.
A sárga gévagombát (Laetiporus sulphureus) már az üdülőházikók között találtam.
A sétányra visszakanyarodva viszonylag időben észletem a madármozgást, így sikerült a legelésző zöld küllőt (Picus viridis) megörökíteni. Fotós szempontból a kép gyenge, de így, ebben a látványban figyelgettük a madarat, s ebben a formában már bőven élmény.

Sörözgetés közben csuszkát nézegettünk, ügyesen keresgélt egy közeli öreg fa törzsén. A faj gyakori, így a képet nem naplózom.
A fenti listán van fokozottan védett faj, egy egyszerű délutáni séta tucatnyi izgalmas megfigyeléssel ajándékozott meg.

2016. május 17., kedd

Felfedeztük, teccett, visszamentünk

Május elején hirtelen felindulásból összehoztunk egy jó kis túrát, a korábban felfedezett részeken barangoltunk és fotóztunk.
A ligeti csillagvirág (Scilla vindoboniensis) az első, mintegy alapozásként.
Egy szép fehér színű, némileg ritkább odvas keltike (Corydalis cava). Legközelebb nagyobb mélységélességgel...
A fennsík belső részén találtam a forrást, a kövek között friss víz tör a felszínre. A nyomokból ítélve a pásztorok természetesen ismerik:) Naplózom a mocsári gólyahírt (Caltha palustris).

Ugyanitt képeltem a bársonyos tüdőfüvet (Pulmonaria mollis), talán ez az első kép a növényről a blogon.
És a kakasmandikó (Erythronium dens-canis). Sok-sok megjelenése-arca van a növénynek és mindegyik csodaszép.






Zárásként a havas Nagy-Bihar. Ezzel a képpel indultunk vissza, hosszú negyedórákat hallgatva.
Ha lehetőségünk lesz rá, visszatérünk.

2016. május 15., vasárnap

Madarászat viharos időben

Viharos, szeles időben érkeztünk a Fehér-tóra madarászni. A szél miatt a gyűrűzés meghiúsult, mi azért sétára indultunk. A kép nagyjából visszaadja a körülményeket. A nádas fölött egy hím barna rétihéja (Circus aeruginosus), a háttérben kócsagok sejlenek. Rossz időben is érdemes természetjárózni - és ez még csak egyetlen kép.
A nagyobb madarakból bőven adódott megfigyelés. Bakcsó,
külön jó faj a vörös gém (Ardea purpurea) és
a selyemgém (hivatalosan üstökösgém és Ardeola ralloides) - erről van kép, de gyengusz.
A gyűrűzést sajnáltuk, cserébe meglábaltuk a környéket és volt időnk a részletekre és a növényekre.

Olajfának mondjuk, igazából keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia). Fényigényes, más tekintetben azonban jól bírja a szélsőséges körülményeket. Jövevény faj, nem a legrosszabb, de a védett területekről már tudatosan próbálják kitakarítani. Éppen virágzott, szép és finom az illata, ezért egy képet naplózok.
Felemás zsázsa (Lepidium perfoliatum) szép aszattal.
A kakascímernek külön örültem, most még nem merek pontosabb fajt mondani.
Az ifjúság találta, lelkesen modellnek ajánlották, én pedig jól lefotóztam ezt a cukker zöld levelibékát (Hyla arborea).
A tó másik felén is madarásztunk, komolyabb lövés nem akadt. Találtunk viszont kölök mocsári teknőcöt (Emis orbicularis).
Amint látható, szintén zukker, bírtuk is nagyon, de fotózás után szépen visszaengedtük a vízbe.
Esős időben is nagyszerű kirándulás kerekedett. A zifjúság okés volt, lelkesen érdeklődő, ennek köszönhetően remek megfigyeléseket naplózok. Akinek van kedve, rákereshet a fajokra, megszámolhatja, hogy csupán a képeken hány (fokozottan) védett fajt örökítettünk meg.