Pádis

A Boga völgyi út folytatásaként felkanyarodtunk a Pádis fennsíkra. A tavacskát a fenyvessel útközben találtuk.

A fák alatt pedig egy nagyon kedves növényke az erdei galambvirág (Isopyrum thalictroides).

Véletlen találtam rá a bihari kakastaréjra (Pedicularis limnogena). Aki ismeri Bihar növényvilágát, azt írja, hogy "Erdély növényvilágának legféltettebb ritkasága".

Ennek fűmagasságú virágnak a határozása még várat magára.

Az ökörfarkkóró segítséggel fekete (Verbascum nigrum). Van belőle a Körös-Maros közén is, a Körösök hozták le nekünk, nagyjából erről a vidékről.

És akkor a megunhatatlan hegyek világa...

Itt is hálásan köszönöm a botanikafórum növénytudói segítségét.

Ősz a Csanádi pusztákon 1.

A hónap végén botanikussal, a területhez hűséges természetjárókkal kirándultunk és fotóztunk a Csanádi pusztákon. Egyetlen vízfolyása a Száraz-ér. Valamikor dereglyékkel hajóztak rajta. Mostanra a vízrendezés és a klímaváltozás miatt egyes részein alig van benne víz.
Nem akárki, hanem a fekete ökörfarkkóró (Verbascum nigrum) fogadott minket az egyik legelő szélén.

A sarlós gamandort (Teucrium chamaedrys) a botanikus mutatta. Simán elmentem volna mellette... Gyógynövény, ez itt egy kisebb méretű példány.

Az ebfojtó müge (Asperula cynanchia) látványosabb, messziről virít, könnyebb is megjegyezni. Gyakori vadvirág volt valamikor, de az intenzív területhasználat miatt megritkult. Jegyzem, hogy a virág lehet rózsaszínes.

Egymás mellé teszem a 2 különböző orbáncfüvet, mert így mutatja meg a két faj a habitusát. Magamtól nyilván nem tudnám, de rendes a botanikus, bírja a lelkes ámátőröket:) Karcsú vagy elegáns orbáncfű (Hypericum elegans) és

mocsári orbáncfű (Hypericum tetrapterum).

A vajszínű ördögszemet (Scabiosa schrolenca) már ismerem. A virágot próbáltam közelebbről leképelni.

Tájkép, és

a sziki őszirózsa (Tripolium pannonicum) virága közelebbről.

Jó kis macskaherés folt; gumós macskahere (Phlomis tuberosa).

A hasznos tisztesfű (Stachis recta) elvirágzott, és

még virágzó példányai.

Újabb kardosok

Növénytudó mentorom javaslatára egy megyeszékhelyhez közeli erdőt néztünk át amolyan "hátha találunk valamit" alapon. És lőn, egymástól távolabb eső foltokban jó kis kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) állományra bukkantunk:)

Az édeslevelű csüdfüvet (Astragalus glycyphyllos) és népi nevét, hogy héjaköröm kép nélkül naplózom. A mocsári vagy heverő iszapfűről (Lindernia procumbens) viszont van egy gyenge kép.

A fésűscsápú korhadékmolyt (Euplocamus anthracinalis) Jasius olv- és szaktárs határozta meg a lepkésztopikban. Magamtól tuti, hogy nem találtam volna meg, óriási köszönet Jasiusnak.

És van még egy nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), méghozzá a nőstény. A fotózás után biztonságosabb helyre vittem.

További megfigyelt fajok: közönséges orbáncfű, a bársonyos levelű lómenta, csilláros és fekete ökörfarkkóró, fekete nadálytő.

Növénykeresgélő a város határában

Növénytudós útitársammal kisvárosunk határában kezdtünk egy érdekesnek tűnő dűlőn. A vadnarancsot azért jegyzem, mert itt fasorban, helyenként sávban és területhatárként  ültették. Hivatalosan narancseper (Maclura pomifera); az oszázsnarancs név francia eredetiben egy indiántörzs nevét őrzi. A Wiki szerint ők nagyon sok használati eszközt, csónakrészeket készítettek a fájából. És -szintén a Wiki szerint- a népi neve lócitrom:)

Megtaláltuk a közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale) leveleit.

A 47-es főút mellett, egy tanyabejárón virított a molyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus). Az egyik határozó bélyege a nagyobb és ovális alsó virágszirom, ez láccik a 2. képen.

Szintén a főút mellett, az útpadkán vettük észre a ligetszépét. Aztán közelről már látszik az ökörfarkkóró is. Szokásos árokpart kint a "semmiben", talán kicsit szélesebb az átlagnál, és legalább 2 igen jó faj. És bőven volt mindkettőből.

Az egyik falu határban van egy védett löszös legelő. Ott fotóztuk a következő fajokat. 2014 novemberében járunk. Közönséges borkóró (Thalictrum minus).

Zöldleveles alapok: a világos a védett macskahere a sötétebb valamelyik ökörfarkkóró.

Közönséges spárga vagy nyúlárnyék (Asparagus officinale).

Újabb helyen fotóztam a taréjos búzafüvet (Agropyron cristatum)! A képen van 'fölösleg'; látszik a zöld és a már elszáradt példány.

Erre a növényre közönséges kígyósziszt (Echium vulgare) írok.

Valamelyik zsellérke faj, megpróbálom segítséggel pontosítani.

Fekete ökörfarkkóró (Verbascum nigrum). Látszik, hogy a porzói lilák (olykor bíborszínűek).