Dajkakert

Július 18-án Csaba határában, Makkos-hát Dajkakert felé eső részén néztünk szét, majd a Kígyósi puszta közeli részein. Éles nyári fényekben fotóztam.

A vízhiány miatt a réti füzény (Lythrum salicaria) a nád közé húzódott.

Réti peremizs (Inula britannica) az árnyékban.

A növényre még visszatérek. Henye vasfű?

Valamelyik lipatop. Erre nem térek vissza, de határozást köszönettel fogadok:)

Hernyópázsit (Beckmania eruciformis), igen jó faj a pusztán.

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), védett és a Kígyósi pusztán igen jó faj. Azt, hogy aszat, elsőre vágom. Azt, hogy kisfészkű, nem. Ellenben hozzáértő emberrel jártam a területet:)

Keresem a pusztát:)

Egérárpa (Hordeum murinum). Biztosan gyomnövény, és ha gyakori, akkor éppen ideje volt összeismerkednünk.

A végére még egy erdei mácsonya (Dipsacus fullonum).

Fotóztam őzet a nádban (makróobjektívvel:), közönséges vasfüvet, iringót, fátyolvirágot, sziki és réti ürmöt.

Kígyósi puszta

Van annak már két hete is, hogy Toruss kartáccsal kinéztünk a pusztára. Közös tapasztalatunk publikus: reggel 6 óra már majdnem késő a szép reggeli fényekhez, pedig így is korán keltünk. Az intravénás koffein mellett hajnali 2-3 órákat vizionáltunk:) Éppen a sietség miatt nem dolgoztam ki a darázspókot (Argiope bruennichi), pedig érdemes lesz.

A virág tekintetében most a réti füzénynél (fűzfalevelű fű, piros füzény – Lythrum salicaria) tartok.

Valamelyik boglárkalepke.

Jót kergetőztünk az aszatok között: menefelszerelésben, dögmelegben, zsombékok között. Megérte, mert szép lepkét fotóztunk, fecskefarkú lepkét (Papilio machaon).

Asszem föltaláltuk a fotós biatlont: sprint után biztos kézzel komponálni és piszok gyorsan lőni. A haladó pálya még nehezebb:)

A Kígyósi pusztán

A Kígyósi pusztán nézgelődtünk néhány órát, ezúttal délről indultunk északnak. Tájkép macskamentával (Nepeta cataria), esetleg fordítva:)

A kép szinte komolytalan, de a növénynek finom illata van, sziki kakukkfű. Feljegyzem, hogy július 2-án már nagyjából elvirágzott.

Ez a szép aszat még pontosítás alatt.

Hengeres vagy német peremizs (Inula germanica).

Boglárkalepkék, de hogy melyik, lövésem sincs...

A következőt ismerem, fecskefarkú lepke (Papilio machaon). Az állat sérült, a kép túlexponált, de legalább megvan.

Több arcát láttuk a pusztának és a kunhalmoknak. Újabb látogatásokat és fotózást érdemel (mondjuk ezt már 25 éve tudom:). Ismét a 18-55-ös kitoptikát használtam. Ami szóvá tehető, az júzer-error:) Útitársaimnak köszönöm a jó társaságot!