2012. május 26., szombat

Zsályás legelőkön

Május közepén sikerült többször kijutni a Kígyósi puszta általam kevéssé ismert részeire. Csapjunk bele, lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum).
Már látom, hogy az osztrák zsálya (Salvia austriaca) igen gyakori, a löszös legelőn jó látni. Aztán 1szerű variácó a 2 növényre.
Végre a közönséges szénalepkéről (Coenonympha glycerion) is van értékelhető képem. A "fehérgyűrűs szemfoltok" száma változhat. Mellette, utána a kis szénalepke (C. pamphilus); az utak mentén is gyakori ligeti zsályákon.
Az egyik dűlőút mellett találtuk a kaszanyűg-bükkönyt (Vicia cracca), vagy 50 centis virághalom. A gazdák jogosan utálták, de nagyon szép. Hiba volt a nyitott blende...
Egy kettévágott kunhalom.
Nagyszerű macskahere foltokat találtunk; gumós macskahere (Phlomis tuberosa). Jóféle löszös legelőt jelez, védett is a növény. A második képen köpködő kabóca nyála, ebben laknak a kabócalárvák.
És a mezei zsálya (Salvia pratensis) gyönyörű virága...
Köszönöm a fórumtársak és a Botanikus segítségét, akik türelemmel válaszolgatnak sokadjára is feltett kérdéseimre:)

2012. május 23., szerda

Kőrösi erdők 2.

Az előző válogatás folytatása. Foltos árvacsalán (Lamium maculatum); attól foltos, mert a levelek egy részén hosszanti fehér jelölés virít. Ezeken pont nem, mert a virág foglalt le:)
Az alföldi erdők csúcsa a gyöngyvirágos tölgyes; gyöngyvirág (Convallaria majalis). Elkeserítően kevés helyen találunk, az említett erdőfoltot is jó alaposan tönkre vágták.
A gyöngyvirág mellett találtam egyetlen tő bogláros szellőrózsát (Anemone ranunculoides).
Szelek szárnyán... szerintem ez a szilfa termése.
Díszes tarkalepkét (Euphydryas maturna) mutathatok, védett faj. Nagy kergetőzés után sikerült valahogy meglőni, a határozásban a fórumtársak segítettek, amit ezúton is köszönök.
Lepkészés közben pettyegetett tüdőfüvet is találtam. A kép gyenge, de dokumentálom, hogy jól mutattak az út mellett:)

2012. május 18., péntek

Kőrösi erdők

Eléggé elmaradtam a beszámolókkal, szerencsére fotózni azért el-el jutok. Többször bekukkantottam a dobozi és a gerlai erdőkbe, onnét hozom az április végén és május elején készült képeket. Erdei brekkencs (Rana dalmatina), védett. Az erdei úton hasaltam mellé a portré erejéig.
A gyíkfű (Prunella vulgaris) kellően gyakori, amíg nincs jobb, így veszem naplóba.
A kardoslepke (Iphiclides podalirius) szintén védett, és ugyancsak séta közben került lencsevégre.
A keleti kontyvirágot (Arum orientale) egy nedves erdőfoltban találtam, a szúnyog miatt csak erre a kompozícióra volt kapacitásom...
Az előbb említett helyen özön salamonpecsét díszlet. A kép életlen, de valamit hátha visszaad.
A védett kis apolló-lepkét (Parnassius mnemosyne) történetesen a gyíkfűn fotóztam, egy napsütötte erdei úton, elég éles fényekben.

2012. május 15., kedd

Az észak-békési pusztákon

Április végén jutottunk el egyik kedvenc pusztámra. Útközben végre leképeltem a bélmegyeri fehérnyárat, a megye egyik legidősebb és legszebb matuzsálemét. A belsejében sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) lakik.
Villás boglárka (Rannunculus pedatus), sziket jelez.
Aztán egy nagyon klassz erdő. Kónya madártej vagy kónya sárma (Ornithogalum boucheanum):
...sok ezer tő az erdő alján. A növényt már ismertem, de ilyet sehol nem láttam. Pazar...
Azért a gombát is észrevettem:
A legelőn ürmös szikespuszta foltok sziki ürömmel és pusztai madártejjel (Ornithogalum orthophyllum); laposkúszásban próbáltam fotózgatni.
Izzasztó dögmelegben, hátizsákkal végigtalpalni a legelőket fárasztó dolog, de épp a verejték és a csönd miatt érdemes, épülhetünk. Ráadásként jócskán akad érdekesség, több, mint amit a blog megmutat; és az ürmös szellőt, a vadvirágok illatát, a jól megérdemelt gyöngyöző sört a blogon visszaadni nem lehet, átélni viszont érdemes:)