A szomjas puszta növényei 1.

Legkedvesebb pusztám kevéssé ismert részein fotózgattam botanikus társaságában. A puszta száraz, víznek nyoma sincs.

Az első képem a rezedalepkéről (Pontia edusa), gyakori fehérlepke.

A sziki útifű (Plantago maritima) tömeges volt, szépen színezi a pusztát.

Az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) pedig azért érdekes, mert a szikes puszták bennszülött növénye.

Ezt a lepkét igyekszem mielőbb meghatározni.

A sziki bárányparéj (Camphorosma annua) ilyenkor virágzik.

Az ördögszekeret kölök korom óta ismerem, s régen tudom, hogy mezei iringó (Eryngium campestre) a becsületes neve. Nagyon ideje az első képet feltölteni róla.

A keszegsaláta (Latuca serriola) az ehető növények közé tartozik. A Wiki szerint a fejes saláta legközelebbi rokona vagy őse.

Fehér tisztesfű (Stachis germanica).

Folytatás a következő posztban.

Régi vizek nyomában 1.

Július közepén botanikust kísérve kedvenc pusztámon fotózgattunk. Helyben vagyunk:)

Kicsit tovább erdei mácsonya (Dipsacus fullonum) mutatja a jelet. Igyekszem olvasni és ezt már értem.

Jópofa gomba a bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum). Ahhoz képest, hogy az év nagy részében terem és többféle élőhelyen, nekem ez a második találatom.

A tövises iglice (Onosis spinoza vagy O. vulgaris) ide való faj; a vastagabb ágak alja fásodik. Régebben vízhajtóként és belső gyulladások kezelésére használták.

Ősi vizek hírmondói a puszta nehezen megközelíthető részén. Úgy tudom, a folyószabályozások előtt ladikkal jártak a pusztai népek.

Füzikéék nagy család, cifra, nagyítós dolog némelyikük elkülönítése. Ő itt kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum), ugyancsak jeles gyógynövény.

Sziki útifű (Plantago maritima).

Sziki sóvirág (Limonium gmelini) rendhagyó módon.

Bárányparéj (Camphorosma annua), egyike azon növényeknek, akik a szikkel birkóznak.

A pangó vizek fajgazdagságából reményeim szerint látszik valami. Itt és a következő képen a sárga növény réti peremizs (Inula britannica).

Folytatás van:)

Ősz vége a fás pusztán

Még mindig október vége, pár órás kiruccanás az egyik vésztői legelőre. A kép azért érdekes, mert az előtérben a fa az galagonya!; a második "egyszerű" tájkép.

Közel méteres gyógy- és fűszernövény a vasfű (Verbena officinalis).

A sziki bárányparéj (Camphorosma annua) 40-50 centis példányokkal díszlett, reményeim szerint nem a szikesedés miatt...

Fátyolvirág:

Sziki pozdor (Podospermum canum) a füves sziki puszták jellegzetes növénye.

Holdbéli táj az egyik pocsolyában.

Olyan gyönyörűen díszlet a vadkörte (Pyrus pyraster), hogy küzdeni kellett az elfogadható képért. Nem tudom, hogy mennyire az, mindenesetre jegyzem jelenlétét.

Őszi színek a Pusztáról

Eleink útja, a vándoroké, az odakint lakóké, a pászorok és a zarándokok útja. Ez a puszta az a Puszta:)

A puszta jelképe lehetne, sziki őszirózsa (Aster tripolium).

Sokszor láttam a vaksziken (különbejáratúlag vadsziknek hívom), hellyel-közzel ismerem is. Őszre szépen bepiroslik és most sikerült számomra elfogadhatóan leképelni a bárányparéjt (Camphorosma annua).

Az elvirágzó sziki őszirózsa is ide kívánkozik. A csenderesek között fotóztam; a csenderesek szigetszerű kökényes-fás foltok a pusztán. Nem magamtól vagyok okos, a fotózáskor, a helyszínen tanultam.

A következő növény sincs szem előtt, de találtunk még virágzó példányokat: parlagi pereszlény (Acinos arvensis).

A réti őszirózsa (Aster sedifolius L.) a naplózás miatt kívánkozik ide, és mert az optika fedte fel a hétpettyes katicabogarat (Coccinella septempunctata).

Pakolás közben vettük észre a növényt, ami önmagában érdekes, de a lemenő nappal izgalmas játék kezdődött a fényekkel, néhai Boross Laci bácsi inspirációjával. Molyűző ökörfakkóró (Verbascum blattaria) a búcsúzó napsugarakban.

Ismét K.E. utitársa lehettem, köszönöm a közös túrát, a sok-sok tételes érdekességet!