Eisenburg - Torockó 3

Autóba ültünk és elkanyarodtunk a Torockószentgyörgyi vár felé. Útközben,  azon a néhány kilométeren:)- egymást érték a fotós megállók...

Ellenőriztem a nyers képet, nincs semmilyen effekt beállítva, még inkább visszafelé húztam a csúszkákat. A várhoz nem mentünk fel.

Aztán tovább...

A képek sorszáma alapján visszatértünk a faluba és még felsétáltunk néhány helyre.

És lehevertünk a legelőre átélni a pillanatot. Így készült a kép.

Két növényt naplózok, a sorozat legrosszabb képe, a faj viszont kell: terjőke kígyószisz (Echium vulgare). A másodikról a boróka jutott eszembe, tehát nem az...

Zárásként néhány tájkép. Visszaúton nem fotóztam - nem kellett, mert sokkal többet kaptunk, mint vártam. És semmit sem vittünk...

Köszönöm útitársaimnak a jó társaságot, és köszönjük Zsoltnak, hogy csatlakozhattunk hozzá és hogy végignyomta az utat. És az Égieknek, hogy részünk volt a élményben.

A Szár-hegyen

A januári "díjnyertes" tornagyakorlatot orvosok értékelték, erős pihenővel és gyógyszerekkel díjazva. Több hetes lábadozás után óvatos derűlátással, talán elszökve indultam útnak a Csipetcsapattal. 
Előttünk a Cserhát lankái,

alattunk a középkori falu,

körülöttünk várfalak,

sőt, felújított lakóhelyiségek panorámás kilátással.

Ez természetesen Hollókő vára, az egyik legszebb végvárunk. Környezete az erős vulkáni kőzetnek is köszönhetően nem épült be, így a látvány, a léptékek, a kőzet elég klassz időutazásra visznek.

A falu a világörökség része. Vállalhatóan érdekesen találkozik a régi és az új. Ízelítőül 3 apró részlet.