2015. július 31., péntek

Börzsönyi csúcstúra 2/1.

2015 júliusának közepén baráti társasággal, a nagyszerű csipet-csapattal túráztunk egy egészségeset:) Az első posztban a 864 méter magas Nagy-Hideg-hegy...
...és a fák között már előbukkanó Csóványos csúcs közötti tájképeket hozom.
Jut némi pénz a természetjárás fejlesztésére, így újult meg az eredendően elég betonos és randa és életveszélyes kilátó. Az eredmény nekem tecc: illeszkedik a tájba, rendezett és mértékkel kényelmes.
A Csóványos a Börzsöny legmagasabb csúcsa és 938 méter magas. A kilátó tetejéről fenséges a panoráma. Jártam az Alpok sziklás csúcsai között. Azok magasabbak és merészebbek, de itt körös-körül élet zöldell. Ezt választottam:)
Egy kép a csigalépcsőről.
Ilyen kellemes részeken vezet a túra.
Jelzések valahol a gerincen.
Az öreg tölgy mint őrtálló vitéz igazítja útba a vándort, úgy lehet, már  200 éve.
Minden nyiladék élmény, a hegygerincen minden kanyar poszterre kívánkozó látvánnyal ajándékozza meg a magunkfajta bakancsost. Aki pedig kicsit is ismeri történelmünket, vagy tudja olvasni a térképet, annak a szellő és a csend évszázadok történeteit meséli.

Börzsönyi csúcstúra 2/2.

A havasi cincér (Rosalia alpina) a Börzsöny egyik ékessége, a DINP jelképe. Nevével ellentétben öreg lomberdeinkben lakik. A tölgyvitéz közelében találtunk belőle néhány példányt. Nagyon szép élőben is. A csápja kimozdult a dof-ból:)

A képek naplózásakor mindig utána olvasok a látottaknak. Így derült ki, hogy az erdei deréce (Epilobium angustifolium) kellemes ízű gyógynövény, napi teákba lehet(ne) használni. Emlékeim szerint keveset láttunk belőle.
A hegygerincen, sziklagyepen borsos varjúhájat (Sedum acre) fotóztam.
A sárga- vagy nagy gyűszűvirág (Digitalis grandiflora) már ismerős:), láttuk néhány helyen.
Kis fehérsávos lepke (Neptis sappho) és
erdei nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere).
Ez a virágos növény még ismeretlen.
Közönséges szurokfű vagy vadmajoranna (Origanum vulgare).
A dunai szegfű (Dianthus collinus) őshonos a hegységben. A Nagy-Hideg-hegyen találtuk, ahol korábban is.
Ugyanott, a turistaház közelében próbáltam leképelni a kacsafarkú szendert (Macroglossum stellatarum), amint a terjőke kígyószisz (Echium vulgare) virágaiból kóstolgatott. Jó torna volt lekövetni, az objektív viszont az egyik legolcsóbb kitobjektív. Nem megy elsőre, lőttem vagy kéttucat képet, aminek nagy része azonnal kuka, de így is bőven sikerélmény:)
A harangvirág határozására még visszatérek.
Már Királyrét felé ereszkedtünk, amikor a patakban észre vettem a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) lárváit -így hívják a hozzáértők- a víz alatt. Ez a puhatestű az ANP jelképe. A vizek szennyezése és az erdőirtás fenyegeti; mondjuk nem csak őt, hanem az egész patak élővilágát.
Ugyanitt fotóztam a nagy szarvasbogarat (Lucanus cervus) és
az erdei békát (Rana dalmatina).
A farkasölő sisakvirágot (Aconitum vulparitum) jegyzem, bár nincs róla rendes kép.
A rend kedvéért írom, hogy a fajok nagy része védett, néhány növény mérgező.
A friss levegőt, a jó társaságot, a kikapcsolódást pénzzel nem lehet megfizetni. És amint a képek mutatják, ér annyit a bakancsos kirándulás, mint bármelyik ismeretterjesztő műsor. Remélem, észreveszi az olvasó azt a gazdagságot, ami még a mienk, és a mienk is maradhat, ha vigyázunk rá.

Börzsönyi csúcstúra 2/2+

A blogger korlátozza az egy bejegyzéshez írható címkék hosszát, ezért, illetve a kereshetőség kedvéért ide címkézem az előző bejegyzés fajlistájának második részét.

2015. július 24., péntek

A Galbena patak völgyében 1/3.

Megtaláltam a technikai gubanc feloldását, folytatom a bejegyzéseket. Gyenge másfél év késéssel posztolom 2015. június végi bihari túránkat. Nagyobb baráti társasággal fedeztük fel Biharban a Galbena patak gyönyörű völgyét. Már ezen a szekérúton is élmény a séta...

A Galbena-kitörésnél óvatosan indultunk felfelé, az árnyas szurdok szinte hívogatott.
Útközben többen is bátran lemaradtak és a lankásabb részeken időztek. Egyre sziklásabb és meredekebb részek következtek; itt még néhányan biztonsággal felmásztunk...
... de itt, körülbelül 1 km után visszafordultunk. Békésből indulva elég szokatlan a sziklamászósdi:)
Ezen a képen még jobban látszik, hogy például a Rám-szakadékhoz képest kevéssé kiépített útvonalon járunk...
Visszafelé már bátrabban fotózgattam.

A láncolt rész alatt helyenként méteres, erős sodrású, jéghideg víz hömpölyög.
Épségben visszaértünk a vízszintes részekre, ahol a séta tényleg levezetés volt.
A Nap előbújt, így már könnyebben lehetett tájképezni.
Ezen a névtelen réten időztünk 2-3 órát. Egyszerűen jól esett a friss levegőn uzsonnázni, beszélgetni, lazítani. Nagyon figyel(t)ünk arra, hogy szemét ne maradjon utánunk, ha tehetjük, másokét is összeszedjük.
Még egy kép a folyócska méretű Galbena patakról.
A következő posztokban naplózom az útközben megfigyelt növényeket és néhány lepkét.

A Galbena patak völgyében 2/3.

Visszafelé álltunk meg a reggel kinézett helyek egy részén fotózni.
Névtelen réteken, útszélen csodálatos gazdagság díszlik. Nagyon kellene rá vigyázni... Sárga- vagy nagylevelű gyűszűvirágot (Digitalis grandiflora vagy Digitalis ambigua) sokfelé láttunk.

A közönséges méreggyilok (Vincetoxicum officinale) hasonlóan gyakori.
A harangvirágok feladták a leckét, mert csak határon belül vagy tucatnyi különböző virít. Ezt baracklevelűnek (Campanula persicifolia) határoztuk.
Egy gyönyörű ördögszem, első körben legyen szürkés (Scabiosa canescens).
Terebélyes harangvirág (Campanula patula), a háttérben mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) kéklik - a patak közelében találtam.
Csodaszép réti kardvirágok (Gladiolus imbricatus) valamelyik boglárka lepkével.


Magashegyi, vizesebb réteket kedveli és az őszirózsák nagy családjához tartozik a teleki virág (Telekia speciosa). Ha jó a határozás, akkor reliktum fajt láttunk, ami azt jelenti, hogy a földtörténeti korokból máig fennmaradt fajról van szó, ezért különösen értékes.
Barát- vagy kőszegfű (Dianthus carthusianorum).
Két lepkéről készült azonosításra alkalmas kép. Az első a fehércsíkú szerecsenlepke (Erebia ligea), a második a barna gyöngyházlepke (Argynnis adippe). A lepkehatározásban Bálint Zsolt segített a lepkésztopikból, ezúton is köszönöm szépen:)

Ebben a posztban több védett és mérgező növény szerepel. A növények határozásában EF és kedves neje segített. Minden észrevételt köszönettel fogadok, mert a határozás helyenként a képek minősége és hiányzó bélyegek miatt kérdéses lehet.
Maradtak még jó fajok a harmadik posztra...

A Galbena patak völgyében 3/3.

A mirigyes kakascímerről (Rhynantus rumelicus) botanikus jóbarátomtól pár éve tudom, hogy a bihari hegyekből érkezett Békésbe. Most már Biharban is megfotóztam:)
Barát- vagy kőszegfű (Dianthus carthusianorum).
És jöjjenek az orchideák. Szípek, őshonosak és ahol az ember urbanizáltan beavatkozik, onnét gyorsan eltűnnek...
- bíboros kosbor (Orchis purpurea)
- gömbös kosbor (Traunsteinera globosa)

- kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia)
- foltos ujjaskosbor (Dactylorhiza maculata)

A még ismeretlen faj csomós harangvirág (Campanula glomerata) - köszi Levente! Feljegyzem, hogy van fehér változata.


Az erdei nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere) már ismerős a határon inneni hegyekből.
Ezen a növényen elgondolkodtunk, a hozzáértők kételkedése mellett csak vörös bodzának (Sambucus racemosa) jegyzem.
Nagy baráti köszönet OZS-nak, aki megmutatta a környéket, és köszönet illeti EF-t és kedves nejét a határozáshoz nyújtott segítségért.
A képek valamilyenek, de a táj és az élővilág gazdagsága gyönyörű:), az élmény megfizethetetlen.