Közeli séták

Valamikor novemberben terepjárós kirándulást ajánlott valaki a határban, örömmel elfogadtam.

A ragadozó madarakról még gyengébb képek készültek és nem is értek annyira hozzájuk. Meglepetésre találtunk viszont egy bíbíc (Vanellus vanellus) csapatot tizenvalahány madárral.

Végre egy tengelices (Carduelis carduelis) őszi-téli kép.

Az ablakos képeket a meggyvágóval (Coccothraustes coccothraustes) kezdem.

Végre egy elfogadható csízportré (Spinus spinus).

Újra posztolom a fenyvescinegét (Peripatus ater), folyamatosan mozog a környéken.

Az egyik hosszabb téli sétán találtam a vándorsólymot (Falco peregrinus), a fajhoz nem is kell kommentár.

A téli Mezőhegyes

December közepén szívességi úton jártam Mezőhegyesen. A képeken semmi különleges nincs, csak a hó... Nem sok esett, de fehérbe öltözött a táj.
Az első kép egy omladozó tanya. Valamikor emberek lakták -mert nem volt más- és próbáltak boldogulni. Nem tudom kik voltak és már régen nincsenek. De amíg ez a tanya áll, addig van valami üzenet. Ezen elméláztam...

Kevés időm volt, egy nagyobb séta fért bele, a Ménesbirtok központjában fotózgattam.

Részben ezért a látványért írom a posztot. Lehet, hogy lovas közegben természetes, nekem a modern világ karikatúrája, amint a munkára teremtett lovakat ez az "eszköz" járatja. Lehet, hogy nincs ember, akkor is...

Csak azt tudom mondani, hogy van hangulata a helynek. És remélem, hogy lesznek még havas teleink...