2012. július 24., kedd

Tündérfátyolos

Egy korábbi utamon kifigyeltem a "túlparti" zátonyos környékét a Kettős-Körösön. Július második felében kerültem "át". Olyan klassz a hely, hogy hosszú idő után újra bivakolásról álmodoztam:) Tündérfátyol (Nymphoides peltata) többféle variációban. Remélem,  a képek beszélnek...
A végére még egy szép sulyom (Trapa natans) a közeli kiöntésből.

2012. július 20., péntek

Dajkakert

Július 18-án Csaba határában, Makkos-hát Dajkakert felé eső részén néztünk szét, majd a Kígyósi puszta közeli részein. Éles nyári fényekben fotóztam.
A vízhiány miatt a réti füzény (Lythrum salicaria) a nád közé húzódott.
Réti peremizs (Inula britannica) az árnyékban.
A növényre még visszatérek. Henye vasfű?
Valamelyik lipatop. Erre nem térek vissza, de határozást köszönettel fogadok:)
Hernyópázsit (Beckmania eruciformis), igen jó faj a pusztán.
Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), védett és a Kígyósi pusztán igen jó faj. Azt, hogy aszat, elsőre vágom. Azt, hogy kisfészkű, nem. Ellenben hozzáértő emberrel jártam a területet:)
Keresem a pusztát:)
Egérárpa (Hordeum murinum). Biztosan gyomnövény, és ha gyakori, akkor éppen ideje volt összeismerkednünk.
A végére még egy erdei mácsonya (Dipsacus fullonum).
Fotóztam őzet a nádban (makróobjektívvel:), közönséges vasfüvet, iringót, fátyolvirágot, sziki és réti ürmöt.

2012. július 15., vasárnap

Szentandrás-Öcsöd

November közepén töltöm fel a július közepén, Öcsöd és Szentandrás határában készült képeket. A kiöntésekben, holtágak maradványaiban fotózgattam.
Indás pimpó (Potentilla reptans), a Wiki szerint ismert nevei: arannyal versengő,  ötlevelű vagy ötujjúfű, terjedő pimpó. Vizes rét szélében találtam.
Réti aggófű (Senecio erraticus), módosítás nélkül adja vissza az idő és a hely hangulatát.
Látkép az egyik hídnál, Öcsöd határában. A kicsit távolabbi részeken nagykócsagok élték az életüket. A fák alatt bóklászni igazi időutazás a vízi világba. Sajnos 1 hónap alatt kiszáradt...
A mocsaras partról ágas békabuzogányt (Sparganium erectum) hozok. Érthető módon mocsári faj.
Az utóbbi idők egyik kedvence a sulyom (Trapa natans). Most a mocsarakban és holtágakban lakik, védett. Szerintem élességi gondok vannak, de nincs jobb.
Kábé minden kedvezett, ezért bakancs ledob, gatyaszár fölteker, óvatosan belábal, gépet elkér és fotóz.
Nagy éhínségben (pl. a török hódoltság idején) kemény termését gyűjtötték, megőrölték és kenyérfélét készítettek belőle. Utánakérdeztem, még a folyók melletti falvakban lehet, hogy megsütnék a lepényt. Csakhát védett... A termés hegyes vége beletört a sarkamba, pár nappal később bicsakkal operáltam ki... Simán gyógyult:)
Nagyon szép növényt, réti iszalagot (Clematis integrifolia) találtunk a gát oldalán; védett. A kaszálás miatt valószínűleg másodhajtás, ezért csak 20-25 centi magas.
Útközben jópár fajt sikerült beazonosítani, a fekete gólya mellett csukókát, fényes fűtejet, nyílfüvet, virágkákát, hagymás boglárkát, hídőr füvet. Igazi kikapcsolódás:)

2012. július 9., hétfő

Peresi fotózgatás

Még mindig június, 35-38 fokos meleg, helyenként éles fények... A gyomai Körös-híd alatt szép vad- avagy ligeti szőlő (Vitis sylvestris); az ártéri erdők jellegzetes kúszócserjéje, védett.
Réti füzény (Lythrum salicaria), nagyon szép mocsári-vizes évelő. Vizesebb években a tömeges virágzás szép látvány lehet.
A vízi kányafű (Rorippa amphibia) ravasz növény, mert 3féle levelet hord a szárán. És ez már Templom-zug, gémekkel, gólyákkal, feketególyákkal.
Akkor és azóta sokfelé láttam a subás farkasfogat (Bidens tripartita); ezek nagy, másfél-kétméteres növények.
Június végén már az erős vízhiány jeleit fotóztuk.
A keserű édesgyökérrel (Glycyrrhiza echinata) is ezen a nyáron ismerkedtem össze. Ott van az ártéri ösvényeken, a mentett rétek és kultúrák szélén, bár gyógynövény is, jó mocsári faj.
Hólyagos habszegfű (Silene vulgaris), nedves gátoldalt jelez, a Körös mentén azóta többfelé láttam.
Az ökörfarkkóró az egyik kedvenc növényem, árnyékban sikerült leképelni.
A végére, csak jelzésként egy szép kubikgödör - sajnos elég gyenge kép lett...

2012. július 8., vasárnap

Tiszavirágzás

A tiszavirágzás megfotózása kábé 20 éves tervem, tételesen csak a Kurcán próbálkoztam. Közel vagyok az érintett folyókhoz, de menni kell utána: információk, helyek, időjárás - ennyi időm nincs. Idén gyenge rajzásról szóltak a hírek, le is tettem róla. Aztán egy június végi napon, a 38 fokos peresi fotózás után pár sörrel leültünk egy folyó melletti szabadstrandra pihenni, nézgelődni. Először csak gyanús volt, kicsit kételkedtem, aztán villámgyorsan  letettük a sört és rohantunk a telékért:) Így történt.
A folyón rajzó rovarok látványát irtó nehéz jól megcsípni.

A tele pedig (mindig...) rövid, azért ötleteltem és volt értelme. Egy az egybe kép:
A fáradó kérészeket azonnal megtámadják a molnárkák.
Az adrenalin erős volt és naggyon teccett a játék (mármint a fotózás): a téma, a helyszín, a fények. Kikapcsolódás a javából:)

2012. július 6., péntek

Útszéli szépségek

Csaba környékén nézgelődtünk, a növényeket szó szerint az utak mellett fotóztuk. Egy része még autóból is feltűnik, másik része a közeli dűlőutak és kerékpárutak szegélyéből került elő. Az egyik tömeges (és védett) faj a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), a 44-es út mellett szabályos mezőkben díszlett.
A lózsályáról (Salvia verticillata) egy próbálkozás.
A közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris) csodaszép sárgát mutat. Ahogy a felhők mozognak, mindig kicsit másmilyet:)
Zsályás kísérletek:)

Gyógynövény, én is bojtorjánfűként ismertem, de anyakönyvileg közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria). A Wikipédia szerint sok néven ismert: patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű. Képet akartam, aztán ez lett:
Az illatos lednek (Lathyrus odoratus) szépen virit az árokparton.
Végül az üstökös gyöngyike (Muscari comosum). Küzdöttem vele, nem sikerült a kép, nehéz...
Összegzés: képeltem fehéret, sárgát, lilát, kéket, pirosat, zöldet; jó kis idevaló fajokat. Pár óra alatt:)