Soczó-zug 1.

Május végén jártunk Dzsó barátommal Endrőd határában, Soczó-zugban. Nyaraló házas rész a Hármas-Körös oldalában holtágakkal, többféle élőhellyel. Ezt a remek rétet útközben fotóztuk.

Némileg meglepő módon a közönséges farkasalmáról (Aristolochia clematitis) még nincs kép a blogon, pedig régóta ismerem. A Wiki azt írja, hogy a farkasalma nemzetség egyetlen Magyarországon őshonos faja és hogy mérgező növény. A (védett) farkasalmalepke hernyójának kizárólagos tápnövénye. A lepkéről van fotó a blogon.

A szöcskével próbálok ismerkedni, eddig nincs rá határozás. A farkasalmán találtam; a kép vágott.

Ez már Soczó-zug: margarétás gyönyörű gátoldal. Réti margitvirág (Leucanthemum vulgare).

Koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris).

Nadályos-nőszirmos vizes élőhely.

A védett réti iszalagot (Clematis integrifolia) szokás szerint a gátoldalon találtam. Örültem, hogy több helyen előkerült.

A mezei zsurló (Equisetum arvense) ismert és használatos gyógynövényünk.

Értő segítséggel jegyzem a tejoltó galajt (Galium verum), ő is használatos gyógynövény.

A keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) itt is előkerült.

A következő posztban újabb növényeket naplózok.

Madarászat viharos időben

Viharos, szeles időben érkeztünk a Fehér-tóra madarászni. A szél miatt a gyűrűzés meghiúsult, mi azért sétára indultunk. A kép nagyjából visszaadja a körülményeket. A nádas fölött egy hím barna rétihéja (Circus aeruginosus), a háttérben kócsagok sejlenek. Rossz időben is érdemes természetjárózni - és ez még csak egyetlen kép.

A nagyobb madarakból bőven adódott megfigyelés. Bakcsó,

külön jó faj a vörös gém (Ardea purpurea) és

a selyemgém (hivatalosan üstökösgém és Ardeola ralloides) - erről van kép, de gyengusz.
A gyűrűzést sajnáltuk, cserébe meglábaltuk a környéket és volt időnk a részletekre és a növényekre.

Olajfának mondjuk, igazából keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia). Fényigényes, más tekintetben azonban jól bírja a szélsőséges körülményeket. Jövevény faj, nem a legrosszabb, de a védett területekről már tudatosan próbálják kitakarítani. Éppen virágzott, szép és finom az illata, ezért egy képet naplózok.

Felemás zsázsa (Lepidium perfoliatum) szép aszattal.

A kakascímernek külön örültem, most még nem merek pontosabb fajt mondani.

Az ifjúság találta, lelkesen modellnek ajánlották, én pedig jól lefotóztam ezt a cukker zöld levelibékát (Hyla arborea).

A tó másik felén is madarásztunk, komolyabb lövés nem akadt. Találtunk viszont kölök mocsári teknőcöt (Emis orbicularis).

Amint látható, szintén zukker, bírtuk is nagyon, de fotózás után szépen visszaengedtük a vízbe.

Esős időben is nagyszerű kirándulás kerekedett. A zifjúság okés volt, lelkesen érdeklődő, ennek köszönhetően remek megfigyeléseket naplózok. Akinek van kedve, rákereshet a fajokra, megszámolhatja, hogy csupán a képeken hány (fokozottan) védett fajt örökítettünk meg.