2011. március 29., kedd

Jégkorszaki ajándék

Érdekes és értékes kincse a Körös-Maros Közének az er délyi_hé_r_ics (Ad onis tra_nssy_lvanica). A félreértések elkerülése végett írom, hogy a növényt olyan helyen fotóztam, amihez -elvileg- mindenki legálisan hozzáfér. Örülök, hogy leképeltem, de azt azért megjegyezném, hogy a területtel nem a növény miatt kezdtem barátkozni, és hogy alhangon 20 évet vártam arra, hogy megörökíthessem.

2011. március 15., kedd

Az első makrózás

Igazi szép idő kerekedett mára, ezért délután kifejezetten a tavaszi virágok miatt csavartam fel a makró optikát. Ókígyóson fotóztam és ért pár meglepetés. A százszorszép (Bellis perennis) már szőnyegszerűen virágzik. A szakirodalom szerint fényérzékeny (heliotropizmus), azaz estefelé becsukódik, hátha egyszer kifigyelem.
A bimbója igen aprócska, ráadásul piros ("mert még zöld"), de makróként igen jól mutat, még nulla kompozícióval is.
A veronika (Veronica) is szépen kéklik. Nemzetségről van szó, 250 fajjal és keverékeikkel, s nem könnyíti meg a határozást, hogy Magyarországon "csupán" 32 veronikafaj honos.
Pár napja találtam meg a tavalyi leveleit (előző bejegyzés), ma pedig egy kicsivel védettebb  helyen, pár kilométerrel délebbre, a friss tavaszi növényt - pettyegetett tüdőfüvet (Pullmonaria officinalis) fotóztam. Számolgattam visszafelé, bizony már február végén simán fotózható volt.
A játék kedvéért próbáltam a dongót elkapni, aki hivatalosan poszméh (Bombus), 250 fajjal... Ha van fény, némi gyakorlással összejöhet:)
Láttam még bíbicet igen közelről, tengeliceket, nagy fakopáncsot, vadgalambot, jópár zöldülő lágyszárút. Alig három órába ennyi minden belefért. Igen, az intenzíven művelt nagyüzemi táblák között:)

2011. március 14., hétfő

Tavasz

Az erdők mélye még őrzi a jeges hideget, de az erdő szélén már a tavasz kopogtat. A "bukszus" (Buxaceae) virágzata észrevétlenül nyílt ki; alapoptikás kísérlet és tetten érés (március 11.):
Az irodázást egy rövid erdei sétával szellőztettem. Ekkor találtam rá az orvosi- vagy pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis) még tavalyi leveleire.
Szombaton a hasogatott tüzifa kérge alól bújt elő egy nagy hőscincér (Cerambyx cerdo). Fotózása igazi fény(le)képezés, hiszen a mélységélességet sörözéssel:), azaz rekeszeléssel állítjuk elő, ahhoz pedig fény kell. Lehetőleg nem túl éles, de bőséges.

2011. március 3., csütörtök

Február végi madármozgások nyulakkal

Tegnap elég későn ugyan, de futottam egy kört az etetőm környékén lévő élőhelyeken. Madár odakint, sem a tölgyesben, sem a víz körül, sem a nyárasban nincs. A tanya körül azonban nem rossz a helyzet. A cinkéken kívül nagy élet van feketerigóéknál, a harkályok bejönnek a faggyúra. Az ökörszemek folyamatosan mozognak, szerintünk több éves csúcson, van vörösbegy, csuszkák igen szép számban, pár zöldike.
A régen látott meggyvágóval is találkoztam. Sajnos nem az etetőn, hanem a kapunál lévő -tán- szilvafáról ugrott le, a hó és a járda találkozásánál szedegetett és nem engedett túl közelre... Ja, ökörszem. Odabentről kukkoltam, hogy milyen madár mocorog az elszáradt virágok között. Valami mozgás megrebbentette, ezért a párkányon landolt. Lemértem, 25-30 centiről szemeztünk két másodpercig:)
Frissítés: ismét beszorítottam egy rövid sétát, a nyulakat ma délután (03.03-án) fotóztam, elég szürke időben, különösebb álcázás nélkül egy közeli tanyabirtok szélén. Majdnem pacsiztunk:)