Kánikulai kubikos

Június végén, botanikus útitársammal indultunk a Hármas-Körös holtágaihoz. Útközben, Békés határában, a kövesút mellett néztünk rá a csatornára. A vizen sulyom (Trapa natans), a levegőben bíbicek, a vizes szántón gémek, kócsagok. Nagyszerű látvány:)

Endrőd és Peres között nézgelődtünk a holtágak és a kubikok között. Indulásnak 3 fekete gólyát riasztottunk, lencsevégre ez a szürkegém (Ardea cinerea) akadt.

Indás vagy kúszó pimpót (Potentilla reptans) naplózok.

A mocsaras holtágnál némi meglepetésre nyulat lőttem.

Van itt egy közönséges acsa (Libelulla depressa).

Június végén járunk, a holtágak és kubikgödrök jelentős része így néz ki, azaz naggyon kevés csapadékot kapott a környék, az élő folyóban sincs sok víz.

Jó kis páros: mocsári tisztesfű (Stachys palustris) és ligeti szőlő (Vitis sylvestris).

A kubikok dísze szerencsére virít, közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris). Méter körüli, szép, ide való növény.

A gát külső oldalán, ahol a kasza megállt, nyúlánk sármát (Ornithogalum pyramidale) csekkoltunk. Legalább 30m2 és legalább 40 példány.

Megfelelő mennyiségű hűtött sör és kávé bedöntése után kiszáradt kubikokban rambóztunk. A sok faj közül a keskenylevelű keserűfüvet (Polygonum minus) naplózom.

Szép részlet keserű édesgyökérrel (Glycyrrhiza echinata), a háttérben kerepfélék virítanak. Láttunk orbáncfüvet, tejoltó galajt, mácsonyákat, réti füzényt.

Asszem itt találtam ezt a szalagos szerecsenboglárkát (Aricia agestis).

Jól esett a hűsölés az élő folyónál.

És a keret kedvéért egy holtágas látkép gázlómadarakkal. Piszok éberek, a kocsi takarásából sikerült a lövés.

A legfeljebb közepes képekkel azt szeretném bemutatni, hogy egyszerűen a gáton bringázva vagy sétálva is találunk érdekes fajokat, simán többet, mint a jelen sorokat író blogger:)

Peresi fotózgatás

Még mindig június, 35-38 fokos meleg, helyenként éles fények... A gyomai Körös-híd alatt szép vad- avagy ligeti szőlő (Vitis sylvestris); az ártéri erdők jellegzetes kúszócserjéje, védett.

Réti füzény (Lythrum salicaria), nagyon szép mocsári-vizes évelő. Vizesebb években a tömeges virágzás szép látvány lehet.

A vízi kányafű (Rorippa amphibia) ravasz növény, mert 3féle levelet hord a szárán. És ez már Templom-zug, gémekkel, gólyákkal, feketególyákkal.

Akkor és azóta sokfelé láttam a subás farkasfogat (Bidens tripartita); ezek nagy, másfél-kétméteres növények.

Június végén már az erős vízhiány jeleit fotóztuk.

A keserű édesgyökérrel (Glycyrrhiza echinata) is ezen a nyáron ismerkedtem össze. Ott van az ártéri ösvényeken, a mentett rétek és kultúrák szélén, bár gyógynövény is, jó mocsári faj.

Hólyagos habszegfű (Silene vulgaris), nedves gátoldalt jelez, a Körös mentén azóta többfelé láttam.

Az ökörfarkkóró az egyik kedvenc növényem, árnyékban sikerült leképelni.

A végére, csak jelzésként egy szép kubikgödör - sajnos elég gyenge kép lett...

Kígyósi puszta

Van annak már két hete is, hogy Toruss kartáccsal kinéztünk a pusztára. Közös tapasztalatunk publikus: reggel 6 óra már majdnem késő a szép reggeli fényekhez, pedig így is korán keltünk. Az intravénás koffein mellett hajnali 2-3 órákat vizionáltunk:) Éppen a sietség miatt nem dolgoztam ki a darázspókot (Argiope bruennichi), pedig érdemes lesz.

A virág tekintetében most a réti füzénynél (fűzfalevelű fű, piros füzény – Lythrum salicaria) tartok.

Valamelyik boglárkalepke.

Jót kergetőztünk az aszatok között: menefelszerelésben, dögmelegben, zsombékok között. Megérte, mert szép lepkét fotóztunk, fecskefarkú lepkét (Papilio machaon).

Asszem föltaláltuk a fotós biatlont: sprint után biztos kézzel komponálni és piszok gyorsan lőni. A haladó pálya még nehezebb:)

Nagyráta

Régebb óta tervezett fotózást hoztunk össze július 13-án R. Ákos kollegával, aki nem mellékesen váz szintű márkatárs, s akivel közös pontunk a makrózás. Sokat tanultam tőle -köszi ezúton is:). Szarvas és Nagyszénás között van a Nagyrátai erdő és legelő, meglepően komoly folydogáló vizekkel. A szúnyogok miatt a legelő szegélyén indultunk fotózni állvánnyal és éles makróoptikákkal. Klasszikus, de nagyon kedvelem: tövisszúró gébics (Lanius collurio) a lósóskán (hivatalosan paréjlórom, Rumex patientia).

A makrózás miatt szúrtuk ki a szarvaskerepet (Lotus corniculatus)...

...mert a virág nagyon megtetszett. A makróobjektíven keresztül figyeltem fel a pirosan futtatott szirmokra. Lengedezett némi szellő, úgyhogy jó sok időt eltöltöttünk a virággal.

Volt más is a területen, például szitatkötő. Először próbáltam szitakötőt határozni, majdnem büszke vagyok, hogy az egyik felét eltaláltam - köszönöm "Ormótlan" fórumtárs segítségét: kék légivadász (Ischnura elegans); fotó: R. Ákos.

A zöld levelibékát (Hyla arborea) nem könnyű észrevenni, és még nehezebb értékelhető fotót készíteni. Ákosnak sikerült:), ez a délután legjobb képe.

És még egy ellenfényes növénykép Ákos "tollából":), amit botanikusok réti vagy vesszős füzénynek (Lythrum salicaria vagy Lythrum virgatum) azonosítottak.

Köszönöm Ákosnak a meghívást, a közös fotózást, a hozzájárulást a képek közléséhez.