Gyönyörűbb üzenet sohasem lesz talán

Június elején a Kígyósi puszta egyik csatlakozó területén fotózgattunk, zsályás-aszatos legelőrészlet az első képen.

Szemeslepke portré közönséges kakukkfüvön (Thymus labrescens), utóbbit sokat láttunk, csendesen-szépen hozzátartozik a tájhoz.

Közönséges szénalepke (Coenonympha glycerion).

Mezei sóska (Rumex acetosa), egyszerű legelős faj számunkra is ehető levelekkel.

A hagymát szeretném közelebbről meghatározni.

Szerintem ez kék atracél.

A bakszakáll (Tragopogon dubius) löszös területet jelöl, a környező falvakban is megfigyeltem.

A koloncos legyezőfüvet (Filipendula vulgaris) soxor láttam, most értem a határozáshoz: ez a pirosló bimbós állapot nem csúnya.

A lózsályát (Salvia verticillata) csak védett és jobb talajú területeken láttam, más leírások szerint országosan gyakori.

Parlagi rózsa (Rosa gallica); a régi legelők egyik legszebb virága. Nem nő magasra, a szára girbegurba, cserébe nem kér sem kertészt, sem vegyszert, állja az erős napot, a legeltetést. Rózsa a javából

És rózsa a javából, ahogy a szekérút szélén díszlik nekem gyönyörű.

Ilyenek voltak egykori és durván megszűntetett falusi legelőink, és ilyenek lehetnének a kallódó területek, ha lenne tájra figyelő gazdálkodás. Ilyenek lehetnének vidéki hétköznapjaink. Remélem, hogy a szigorú és bürokratikus területvédelem mellett vagy még inkább helyett felismerjük rejtett kincseinket.

Útszéli szépségek

Csaba környékén nézgelődtünk, a növényeket szó szerint az utak mellett fotóztuk. Egy része még autóból is feltűnik, másik része a közeli dűlőutak és kerékpárutak szegélyéből került elő. Az egyik tömeges (és védett) faj a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), a 44-es út mellett szabályos mezőkben díszlett.

A lózsályáról (Salvia verticillata) egy próbálkozás.

A közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris) csodaszép sárgát mutat. Ahogy a felhők mozognak, mindig kicsit másmilyet:)

Zsályás kísérletek:)

Gyógynövény, én is bojtorjánfűként ismertem, de anyakönyvileg közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria). A Wikipédia szerint sok néven ismert: patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű. Képet akartam, aztán ez lett:

Az illatos lednek (Lathyrus odoratus) szépen virit az árokparton.

Végül az üstökös gyöngyike (Muscari comosum). Küzdöttem vele, nem sikerült a kép, nehéz...

Összegzés: képeltem fehéret, sárgát, lilát, kéket, pirosat, zöldet; jó kis idevaló fajokat. Pár óra alatt:)