Gemenci kirándulás

Baráti társasággal vonatoztunk a gemenci ártérben. Némi meglepetésre nomádtúrázós németekkel beszélgettünk a Duna-parton. Látkép a németek kenujával.

Szerveztünk magunknak pár óra ráadás időt, így hosszabban nézgelődhettünk. Az ártér területén több mocsaras tó megmaradhatott: bőséges a madárvilág, a növényfajok egy része már ismerős az Alföldről. A tündérfátyolt már csak szövegesen naplózom.

Az acsa tutira a közönséges (Libelulla depressa),

a békát pedig tavinak (Pelophylax rudibondus) és nősténynek határozom.

A kirándulás felfedező üzemmódban folytatódott, Mohács felé többször megálltunk nézgelődni. Láttuk a tamagocsi temetőt... Erről emlékszem, hogy a látkép helyszíne Dunaszekcső, alant a Duna.

A növény ismerős, hamarosan pontosítom a fajt.

Angolkertben jártam...

A hónap közepén fotós kartácsokkal kirándultunk a környéken. Legtöbb időt Ókígyóson, a Wenckheim birtokon időztünk. A következő képek a monitoron túlszaturáltnak néztek ki. Mindent ellenőrizve és visszaemlékezve oda jutottam, hogy az erős nyári fényekben ilyenek a színek. Látképek a kastélytoronyból.

Két kísérlet az épület részleteiről, csigalépcső és kisharang.

A tündérfátyol (Nymphoides peltata) fotózására jobban felkészültem, így születtek a következő képek. Végre jól körbenéztem az összeköttetéseiket, egy lépéssel beljebb kerültem a vízivilágba:)

Ismerősöktől véleményeket kértem, végül több képet posztolok, mint terveztem, cserébe a továbbiakban csak a "külön érdekeseket" hozom a blogra.

Végül egy béka a vízi világból, tavi vagy kacagóbékának (Pelophylax rudibondus) mondanám.

Kubikok között

Szeptember első napjaiban a szarvasi vasúti híd közelében jártunk, a kubikgödröknél és az élő Körösön fotózgattunk. A kacsafarkú szendert (Macroglossum stellatarum) minden évben látom néhányszor, fotózásra először volt esélyem. Gyengék a képek, még elfogadható sem született.

A réti iszalagot (Clematis integrifolia) pár bejegyzéssel korábban virággal fotóztam. Ebben a fázisban "látszik az iszalag".

Tájkép a Hármas-Körösről.

Remek faj a vadszőlőként ismert honos ligeti szőlő (Vitis sylvestris), nagyon finom szőlő! Jó madármozgást figyeltem a függönyszerűen futó szőlőn.

Még egy tájkép.

Tündérfátyol (Nymphoides peltata) az élő Körösön, ezen a szakaszon több helyen megfigyeltük.

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus), ezúttal egy öreg fűzfán.

Zárásként egy kubikos kép, a partján mocsári csukókával.

Gazdag növényvilág él és virul az ártéri ligeterdőben, mutatóban hordozza, őrzi a vízivilág emlékeit. A fenti fajok többsége védett. Jól írja valaki, hogy "a kubikok a fajgazdag régi világ szentélyei". Lehet, hogy gyakrabban kellene in situ elmélkedni.

Tündérfátyolos

Egy korábbi utamon kifigyeltem a "túlparti" zátonyos környékét a Kettős-Körösön. Július második felében kerültem "át". Olyan klassz a hely, hogy hosszú idő után újra bivakolásról álmodoztam:) Tündérfátyol (Nymphoides peltata) többféle variációban. Remélem,  a képek beszélnek...

A végére még egy szép sulyom (Trapa natans) a közeli kiöntésből.

Hosszúfoki csatorna

A szombati kirándulás vizes képei következnek; a Hosszúfoki-csatorna növényeiből néhány látványosabb. Bevezetőül csupán annyi, hogy a nagytelét elég nehezen pakoltam be, elvégre "növényezni megyünk". A csatorna egyrészt elég nagy, másrészt a partja susnyás: igen hasznosnak bizonyult a batár üveg. Majd 2 méteres száron szép virágok, ez a virágkáka (Butomus umbellatus).

A sárga vízitök (Nuphar lutea) helyenként szép telepekben díszlik.

Pont a susnya miatt küzdöttem meg a követező képért. Mocsári nefelejcs (Myosotis palustris).

Több nekifutásra tündérrózsának írtam a következő növényt, bár a sárga szín nem stimmelt (úgy két hétig ezért nem írtam latin nevet). Tündérfátyol (Nymphoides peltata) a növényünk, ami egyrészt védett, és bár néhány helyen tömeges, Békésben örülünk neki. Most lett készen a poszt:)