Bél-kő 3.

Külön bejegyzést írok-hagyok a növényekről. Külön, mert szeretném jelezni, hogy a november eleji időpont ellenére bőséggel találtunk színeket és virágokat. Néhány növény biztos, a többiek határozásához visszatérek, közben posztolhatom az újabb képeket (merthogy 2014. áprilisában írom jelen bejegyzést).
Némileg szokatlan, de hozzáértők megerősítették, hogy a padkán fotózott növény simán lehet ugyanaz a terjőke kígyószisz (Echium vulgare), amit a Peresi-csatorna oldalában találtam.

Sziklagyepek most még ismeretlen növényei.

Vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca).

Valamelyik ökörfarkkóró.

Finom erdei klasszikus, vadszeder (Rubus fruticosus).

Őt sem ismerem még.

Bél-kő 2.

A köves-sziklás nézgelődés után már nyugodt voltam atekintetben, hogy a nagy esőt megúsztuk. A helyzet fokozódott, és percek alatt napsütésre váltott az idő. Sőt, a fények és felhők valami hihetetlen táncba kezdtek. A régi kalandokat idéző nagy pillanatként és ajándékként éltem át a látványt. Sok hónap után is több kép kívánkozik a naplóba.

Az egyik bányaudvarba túrista pihenőt építettek, ilyen fényekben...

azonnal adtunk magunknak fél órányi napfürdőzést meg szemlélődést.

Naplementés bükkös-erdei út.

A fények kitartottak, így a bánya régi, kézi műveléssel megkezdett oldalát is megfotóztam.

Kevés érv, legfeljebb az időhiány szólt a november eleji túra mellett. Amilyen döcögősen és zimankósan indult, olyan pazar lett, minden szempontból. Felemelő kikapcsolódás, ez a minimum.

Bél-kő 1.

Autós kirándulással, kábé 2 évente láttam a Bükköt. Halvány, utolsó utáni őszi esélyként november első hetében találtunk időt a túrázásra, újabb régi tervem vált valóra. Az egyre gyakorlottabb és lelkesedésében töretlen csipet-csapattal a Bél-kőre túráztunk. A Béli Apátságtól, a 800 éves monostortól indultunk.

A hegy északi felén hűvös, szeles, kifejezetten zimankós időben alaposan megküzdöttünk a szintemelkedéssel. Elismerem, kutyául fáztam és a "snapszot" pirossal aláhúzva beírtam az alapfelszerelés közé. Duplán:) Bél-kő, 815m.

Fentről látni igazán a bányaművelés nyomait.

A kép és a falu jobb szélén a cementgyár, kábé 100 év alatt megette a hegy felső negyedét.

A bányaterületen a lelkes turisták feliratok, egyfajta alter greffiti formájában hagytak nyomot maguk után. Kevéssé jön át, de ezek a csúcsról is jól látszanak. Magától értetődő, hogy némi erőgyűjtés után lementünk a feliratokhoz és jóízűt köveztünk:)

Még egy hasonló, de jelentéssel bíró látványkép.

Folytatás azonnal...

Daru

Ha ősz, akkor mifelénk daruvonulás (a rend kedvéért Grus grus). Orosháza környékén, a falvak közötti aszfalt- és földutakról érdemes nézgelődni: a frissen tárcsázott-szántott területek, a kukoricatarlók mind táplálkozó helyek. A képek telével készültek, spektívvel még klasszabb a látvány. (Elnézést a ferde képért.)

Gerlai séta

November első napjaiban, borongós, sáros vasárnap délután tettünk rövid sétát Póstelekről Gerlára. Szép kastélya van a falunak, kép az udvar felől.

A közelebbi valóság szomorú...

Az udvaron, az omladozó falat bokrok takarják, és a természet ebben a borongós időben is díszít; lampionvirág (Physalis alkekengi).

A séta jó volt, az őszi erdő felüdülés, még fülessel is összefutottunk:)