Tábor a Bükkben

Hiányoznak a hegyek. Jobban, mint a vizek, sokkal jobban, mint a távoli földrészek. A hét elején három és fél napra egy diákcsoporttal végre feljutottam a Bükkbe. A hivatali munkát letudtam napi két percnyi telefonozással, a többi -köszönhetően a táborvezetésnek, barátaimnak- tevékeny, jóleső pihenés volt. A völgyben Répáshuta.

A vázat azzal az elhatározással vittem, hogy csak akkor fotózok, ha kifejezett késztetést érzek rá. Lillafüreden, a Palota Szálló oldalában éreztem először ilyet. Jó lenne tudni közelebbről is, milyen fát fotóztam:)

A vízeséseket több helyen próbáltam elkapni, de nem alkottam érdekeset. Ez a kép is csak azért kerül ide...

...mert az aljában foltos szalamandrát (Salamandra salamandra) találtam. Pontosabban egy jószemű gyerek szólt, én meg bemásztam a kövek közé amennyire csak tudtam (asszem 150 mm gyutáv környékén lőttem).

A Garadna patak partján túráztunk egy szelídet. Közelről láttuk, micsoda vizek mentek le pár héttel korábban - az ártér akár egy kisebb folyóé. Próbáltam leképelni, de nem adja vissza a valóságot. ... Ahol a patak a Hámori tóba torkollik, megálltunk nézgelődni, mert nagyszerű a látvány.

A vízben pedig meglepi, folyami rák (Astacus astacus), rögtön vagy négy; kölök koromban láttam legutóbb a Dunán. Jól megbámultuk és böködtük őket:) A víz ezek szerint elég tiszta, így a fotózással is megpróbálkoztam.

Egy lillafüredi buszmegállóban találtam ezt a színes növényt, ami kéküstökű csormolya (Melampyrum nemorosum).

A végére még egy kerekfoltú gyöngyházlepke (Mesoacidalia aglaja), volt belőle a táborban bőven, még a kölkök is meg tudták szelídíteni.

Összegzés? Menni kellene, többször:-))