Rózsa a pusztán

Sokat gondolkodtam, hogy melyik képet, hány felvételt, hogyan posztoljak. Külön bejegyzés mellett döntöttem, mert megérdemli a növény, a táj. Ismét a dűlőút szegélyében (értsd a föld út szélén) találtam szépet. A képek erős fényekben készültek június elején.

A parlagi rózsa (Rosa gallica) védett növény, szereti a löszös, háborítatlan területeket. Cserje volna, olyan méter körüli magassággal; legtöbb rózsánk őse. Ma már csak elvétve találhatunk, pedig lehetne sok helyen. Számomra mostmár a puszta egyik jelképe.